Több olyan tényezőt sorolt fel az MTA Történelemtudományi Intézetének igazgató helyettese, amelyek döntően befolyásolták a trianoni békeszerződés megszületését.

Az Osztrák-Magyar Monarchia népességének az összetétele, a nemzeti harcok és problémák, amelyek az ország területén felütötték a fejüket és az, hogy a monarchia átszervezését tervezték erősítette a nem magyarlakta területeken élő nemzetiségeinek öntudatát - fejtette ki Pók Attila.

Hozzátette azonban, hogy ez önmagában nem vezetett volna a monarchia szétbomlásához. Kellett az a szisztematikus szervező munka, amelyet a szlovák, a cseh és a délszláv egyházi és más értelmiségi vezetők az utolsó években végeztek az új országhatárok kialakításának érdekében.

Ez vezethetett a nagyhatalmak konfliktusaihoz, amelyek ütközőpontjában 1913-14-re az Osztrák-Magyar Monarchia állt - jegyezte meg a történész.

Pók Attila szerint a napokban zajló Trianon-konferenciák egyik elgondolkodtató következtetése az, hogy bármiképpen is végződik a háború, akkor sem valószínű, hogy megmaradt volna a régi határrendszer.

Lényeges momentum ebből a szempontból Oroszország és Amerika háborúba lépése, illetve az oroszok kiesése az Antantból a forradalom következtében.

Az is döntő jelentőségű volt, hogy 1918 májusában Németország mellett kötelezte el magát a monarchia, amely azonban akkor sem tudta volna megőríznia területi egységét, ha győztesen kerül ki a háborúból - mondta el Pók Attila.