Minden jogi akadály elhárult a kormány jövő szombati megalakulása elől, az Országgyűlés ugyanis az első három elfogadott törvénnyel meghatározta a kormányzati politika működését.

A parlament az alkotmány módosításával 200-ban maximálta az országgyűlési képviselők létszámát, és az alaptörvényben rögzítette a miniszterelnök-helyettesi funkciót. Elfogadta a parlament a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt is, amely szerint a kormány az eddigi 15 helyett 8 minisztériummal kezdi meg munkáját.

Navracsics Tibor, kijelölt közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint viszont önmagában a kevesebb minisztérium még nem jelent garanciát semmire. "Akkor jelenthet, ha sikerül a minisztériumi szerkezettel az egymás mellett lévő, logikailag is hasonló tárcák működését összehangolni. Sikerül egy olyan összehangoltabb kormányzati működést megvalósítani, amely lehetővé teszi, hogy az esetek túlnyomó többségében nem az ágazati lobbik és az ágazati érdekek ütközzenek egymással, hanem elsősorban a kormányzati érdekek valósuljanak meg" - fogalmazott.

A Fidesz célja, hogy olcsóbb, karcsúbb államot, és élethosszig tartó karriert biztosítsanak a közigazgatásban. A harmadik elfogadott törvény ezt célozza.

Navracsics Tibor elmondta, 2006 után szétesett a minisztériumok szakmai munkája. "Leválasztjuk az államtitkári pozíciókról a nem politikai pozícióra szánt közigazgatási államtitkári tisztséget, amellyel gyakorlatilag visszaállítjuk a 2006 előtti szabályozást. Ez jól bevált 1990-2006 között, de megkérdőjelezhetetlenül hatékonyan biztosította a szakmai irányítást a minisztériumokban" - vélekedett.

A leendő kormány központilag szeretné koordinálni a közigazgatási vezetők kinevezéseit, azért a közigazgatási és igazságügyi tárca közigazgatási államtitkárának lesz a feladata, hogy felügyelje, és adott esetben kifogást tegyen a minisztérium szakmai vezetőinek kinevezésével kapcsolatban.