Megdobta a zálogházak forgalmát a válság - írja a Népszabadság. Az ügyfélkör azonban átalakult az elmúlt időszakban: a kevesebb fizetésből élők közül egyre kevesebben nyitnak be a zacikba, mert kifogytak a zálogosítható vagyontárgyakból. Nemesfémet már csak nagyon ritkán helyeznek zálogba a kevesebb fizetésből élők, a vállalkozók viszont akár hitel helyett is választják a zacit. A gazdasági válság következtében növekedett a hazai zálogházak forgalma, de hogy mennyivel, az kiderül a Népszabadságból.

A Magyar Nemzetben arról olvashatnak, hogy ismét botrány tört ki az újinfluenza-oltás miatt. Ezúttal a vakcina iskolai beadásáért járó juttatásról szóló jogszabály okoz felháborodást a háziorvosok és a védőnők körében. A házi gyermekorvosok azért háborognak, mert hiába tudták úgy, hogy tanulónként 200 forintot kapnak a vakcina beadásáért, most kiderült: még ez a kevés sem csak őket illeti. A döntéshozók ugyanis úgy rendelkeztek, hogy a páciensenként járó 200 forintos díjazás az iskolaügyi szolgálatoké. A pénzt tehát az orvosok és az oltások beadásában közreműködő védőnők között meg kell osztani.

Az Index arról ír, hogy a körülbelül 3000 érintett BKV-dolgozóból múlt héten összesen 1315 munkavállaló utalta vissza a május 6-án duplán kiutalt munkabér jogtalanul megkapott felét. Ez mintegy 200 millió forintot jelent. A visszautalást nehezíti, hogy többeknek, például azoknak, akiknek lakáshitel-elmaradásuk van, rögtön leemelték a pluszpénzt a számlájáról. Ugyanígy jártak többen, akiknek a gyerektartást emelték le automatikusan a számlájukról: most a volt feleséget kell hívogatni, hogy adja vissza a BKV-nak a pénzt.

A Világgazdaság arról ír, hogy miközben a magyar egészségipar a GDP mintegy 8,3 százalékát termeli, az egészségügyre fordított közkiadások csak kevesebb, mint 5 százalékra rúgnak. A lap körképéből is látszik: hiába a többletkiadás, a problémák - mint a rossz, hiányos koordináció, az egymás mellett fölöslegesen működő struktúrák vagy éppen a költséghatékonyság alacsony szintje - szinte mindenütt hasonlók. Magyarországon - s ebben egyetértenek a hazai szakértők - vagy forrásbővítésre, vagy szerkezetváltásra, illetve mind a kettőre szükség lenne. Van olyan vélemény, amely szerint 60-90 milliárdos ráfordítással rövidülnének a várólisták, emelkedne az egészségügyi dolgozók jövedelme, s mérséklődne a migráció.

A Napi Gazdaságban arról olvashatnak, hogy fundamentális és technikai alapon is van még tere a dollár erősödésének az euróval szemben. A lap által megkérdezett elemzők szerint ez nem jelent túl sok jót, mivel a tőzsdék is ezt a devizapárt figyelik most. Jelenleg már pánik közeli hangulat van a piacokon, hiába jönnek a jó makrohírek, az euró mindennap gyengébb lesz, ugyanis a befektetők már teljes mértékben elvesztették a bizalmukat.

A penzcentrum.hu figyelmeztet: a digitális átállás lényege, hogy a tervek szerint legkésőbb 2011. december 31-én megszűnik a hagyományos analóg földi sugárzású televíziós műsorszórás, és helyébe a lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas digitális technológia lép. A két technológia egy ideig párhuzamosan fut, majd az analóg sugárzást lekapcsolják, és ezután már csak a digitális jelek feldolgozására alkalmas tunerrel szerelt tévékkel vagy a külön erre a célra fejlesztett készülékekkel (úgynevezett set-top-boxszal) rendelkezők tudják nézni a földi sugárzású csatornákat. Hogy milyen technikai eszközök szükségesek az átálláshoz, és hogy mennyibe kerül a váltás, kiderül a Pénzcentrum összeállításából.