Az egyéni választókerületből az országos listára kerülnek azok a szavazatok, amelyeket a választás első érvényes fordulójában adtak le olyan pártjelöltre, aki nem nyerte meg az egyéni mandátumot a választókerületben.

Az országgyűlési képviselő-választás második fordulójában szavazást csak abban az 57 egyéni választókerületben tartanak, ahol az április 11-i első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét. Abban a 119 választókörzetben, ahol már az április 11-i első fordulóban a voksok több mint 50 százalékát megszerezte, és így győzött egy egyéni jelölt, a választás eredményének jogerőre emelkedésével az is eldőlt, hogy mely pártok (az alulmaradt jelölteké) jutottak töredékszavazathoz.

Töredékszavazatnak számít az első érvényes választási fordulóban mandátumként nem hasznosult szavazat, amelyet a legalább öt százalékos eredményt elért pártokra adtak le - magyarázta Tóth Zoltán választási szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában. Ebből következően a második fordulóban már nem lehet töredékszavazatot szerezni.

Április 25-én az dől el, hogy a "nyitva maradt" választókörzetekben ki kapja a legtöbb voksot, s szerzi meg ezzel az egyéni mandátumot. A vesztes jelöltek pártjai már nem nyernek újabb töredékszavazatokat.

Az országos listáról "alapból" 58 mandátumot osztanak ki, ám a mostani választáson hat, a területi listáról "felcsúszó" mandátummal együtt már 64 képviselői hely vár elosztásra.

Tóth Zoltán az Arénában emlékeztetett arra is, hogy ezért még nem lehet pontosan tudni, név szerint kik ülnek majd a parlamentben, csupán a már említett 119 egyéni képviselő nevét ismerjük, és azokét, aki területi listáról jutottak be.

A második forduló akkor lesz érvényes (egyéni választókerületenként külön-külön), ha azon a választópolgárok több mint negyede részt vesz, és az egyik jelölt több szavazatot kap a többinél. Szavazategyenlőség esetén időközi választást kell kiírni.