Jogi szempontból nem lehet túlhatalomról beszélni kétharmados többség esetén - mondta az InfoRádiónak Szalay Péter alkotmányjogász.

Kifejtette, ha egy párt kétharmados többségbe kerül a parlamentben, akkor lehetősége nyílik az alkotmány és több törvény megváltoztatására, de a kifogások politikai jellegű "vészmadárkodásnak" tűnnek. Egy parlamentbe kerülő párt, különösen amelyiknek ilyen többsége lesz, bír akkora felelősségtudattal, hogy az általános demokratikus világtendenciáktól nem kíván elrugaszkodni, és nem akarja kiírni magát a demokratikus államok köréből - tette hozzá Szalay Péter.

Az alkotmányjogász kiemelte, a mentelmi jogról szóló döntés is kétharmados többséget igényel, emellett a hatályos Alkotmány 49 esetre határoz meg kötelező kétharmados döntési arányt.

Kétharmados többséget igényel a többi között a hadiállapot kinyilvánítása és a békekötés, az államfő megválasztása az első két szavazáskor; a köztársasági elnök elleni felelősségre vonási eljárása megindítása; az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása; az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadása; az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosainak megválasztása a köztársasági elnök javaslatára; az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadása; az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztása; a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása; továbbá a Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadása.

A jelenlevő képviselők kétharmadával lehet dönteni a jogalkotás rendjéről szóló törvényről, a rendkívüli állapot és szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvényről; a kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvényről; az országgyűlési képviselők javadalmazásáról és jogállásáról szóló törvényről, az Országgyűlés Házszabályáról. Szintén a jelenlevő parlamenti képviselők kétharmadának döntése szükséges az országos népszavazáshoz és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához, a köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához, a veszélyhelyzetben és a megelőző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához.

Ebbe a kategóriába tartozik a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény elfogadása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadása, az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény, a személyes adatok védelméről szóló törvény, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadása, valamint a gyülekezési, a sztrájk-, a menedék- és egyesülési jogról szóló törvény elfogadása.