Az Ausztria felől Magyarországra érkező utas szemében talán nincs nagy szerepe annak, hogy nagyobb a szegénység és más a fizetőeszköz, a magyarok öntudata szempontjából viszont van - írta a konzervatív Die Presse cikkírója.

A magyar politikai és gazdasági rendszer húsz évvel a rendszerváltás után még mindig törékeny. A választások és a jobbra tolódás így csak egy epizódot jelentenek egy rejtett instabilitás történetében.

Ezúttal különösen radikális lett a politikai változás, mert a szociáldemokrata oldalról nyolc éven át elmaradtak a régóta szükséges reformok, és mert egy egész politikai rendszer abban a tévhitben élt, hogy a semmiből egy átfogó szociális és jóléti állam és virágzó gazdaság állhat elő.

Meglehet, a jobboldali konzervatív Orbán Viktornál van a remény, de először neki is bizonyítania kell, hogy tanult első hivatali idejének hibáiból. 2002-ig mindenekelőtt a parlamentáris demokráciához való kétséges viszonyról tett tanúságot, akkori, pragmatizmus helyett döntő részben nemzeti szimbolikára irányuló politikája az ország mai gazdasági és önazonosság-válság alapját képezi - vélekedett a szerző.

A Fidesz elnöke ismét egy olyan országot fog kormányozni, ahol eddig sem a piacgazdaság, sem a demokrácia nem erősödött meg - írta. Utalt Földényi F. László esszéista, műkritikus a Die Welt című német lapban megjelent írására, miszerint a magyarok 1956 után felültek egy élethazugságnak, kompromisszumot kötöttek a kommunizmussal. Ez vezetett ahhoz, hogy a rendszerváltást sokkal kevésbé "felszabadulásként" érték meg, mint például a lengyelek vagy a csehek. Ennek a tévhitnek a következménye az is, hogy Magyarországon nem létezik olyan politikai társadalom, amely a jelentősen megerősödött jobboldali radikalizmus ellen fellépne.

A vasárnapi választás egy új magyar nacionalizmus alátámasztása, amelyben tévesen az országon kívül és belső csoportoknál keresik a válság okát. Az országot az államcsődtől megmentő Nemzetközi Valutaalap (IMF) cselekedeteit nem megkönnyebbülésként, hanem diktátumként fogják fel. Sok magyar "élethazugságában" belföldön csak egy hibás létezik: a romák, akikre a siker kerékkötőiként, a szegénység és bűnözés okozóiként tekintenek.

Ez az anyag, amelyből új társadalmi feszültségek erednek, de reformok alig. Orbán Viktornak az erős parlamenti többséggel megvan az esélye arra, hogy változtasson ezen valamit. Ez csak akkor sikerül neki, ha meghatározatlan nemzeti büszkeség helyett újra megalapozott önbizalmat és az önálló kezdeményezésben való hitet ad honfitársainak - fogalmazott a Die Presse vezércikke.

A liberális irányultságú Der Standard jegyzete Orbán Viktort idézte: "remélem, hogy hétfőn már egy új országban ébredünk fel". Hogy ez valóban megtörténjen - írta - , arról a Fidesz-elnöknek magának kell gondoskodnia. A szerző szerint a volt miniszterelnök sok ígéretet tett a kampány alatt, talán túl sokat is. Egymillió új munkahelyet ígért tíz év alatt, több hitelt a kis- és középvállalkozásoknak és kevesebb adót. Nem utolsósorban megszokott életszínvonaluk helyreállítását akarják a magyarok a válság után.

A Fidesz-elnök útja odáig gyakorlatilag aknamezőn keresztül vezet. Kivétel nélkül mindenkinek, aki Bajnai Gordon távozó miniszterelnököt követi, kevés mozgástere van. Húsz évvel a rendszerváltás után egyhangú konszolidációs munka ígérkezik.

Így valószínűleg valamivel tovább tart egy napnál, míg Orbán Viktor egy új országban ébred. Előtte alighanem az fog történni, amit Peter Hammerschlag (osztrák író, kabarészerző) annak idején úgy fogalmazott meg: "a magyar szívnek sokat kell szenvednie" - írta a Der Standard.