A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígér a választási program Matolcsi György által írt fejezetében. A kormányalakításra esélyes párt szerint ezeket az állásokat nem az állam, hanem a vállalkozások hozzák létre. "A nemzeti ügyek kormányának" feladata a kiszámítható és a jelenleginél egyszerűbb, illetve olcsóbb politikai és gazdasági környezet megteremtése lesz.

A Fidesz húzóágazatnak tartja az építőipart, a mezőgazdaságot és a turizmust, a képzettebb fiatalok elhelyezkedése érdekében pedig támogatni fogja a kreatív iparágakat, az innovációt és a kutatás-fejlesztést.

Orbán Viktor kormánya állami támogatást ad a kisvállalkozások külföldi szabadalomvédelméhez, továbbá a távmunkához, a részmunkához és az önfoglalkoztatáshoz. Programot indít a felesleges bürokrácia okozta költségek megfelezésére, vagyis legalább 300 milliárd forintos csökkentésére részben az adórendszer egyszerűsítése által. Testületet állít fel a vállalkozók által megbecsült emberekből. Õk lesznek azok, akik minden évben nyilvános jelentést készítenek az országgyűlés számára az új állami előírások hatásáról.

A Magyar Szocialista Párt is a munkahelyteremtés ösztönzését ígéri. Mesterházy Attila kormánya támogatná a tudás- és szolgáltatás alapú ágazatokat, több pénzt költene az innovációra, valamint a képzetlenek, a középkorúak és a romák munkaprogramjaira.

Folytatná az Út a munkába programot, megújítaná a szakképzést, 2011-től a minimálbérhez igazítaná a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat, adómentessé tenné a munkába járási támogatást, Munkaerő-piaci Mobilitást Segítő Alapot hozna létre a 60 kilométernél messzebb munkát vállalók foglalkoztatásának érdekében, és pénzt adna a tömegközlekedés nélkül maradt falvak munkásbuszaira.

Ezeken kívül a szocialisták állami bérlakásprogramot indítanának, járulékkedvezményt adnának azoknak, akik rehabilitációs járulékban részesülőt foglalkoztatnak, ösztönöznék a családi gyermekfelügyelet intézményének kiterjesztését, valamint az édesanyák részmunkaidős foglalkoztatását. Munkaviszonyként ismernék el azok áldozatvállalását, akik otthon gondozzák hozzátartozójukat és ápolási díjban részesülnek.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a vidéken élő állástalanoknak az újraélesztendő mezőgazdaságban és élelmiszeriparban adna munkát, bízva a megnyíló keleti piacokban, de állást biztosítana az embereknek a katonaságnál, a rendőrségnél és a csendőrségnél is. A radikális párt az építőipart, a logisztikát és a gyógyturizmust tartja húzóágazatnak, és miniszterelnökként Vona Gábor sem felejtkezne el a képzetlenek közmunkaprogramjáról.

A Magyar Demokrata Fórum már a választási programja nevében is szerepelteti a munka szót, hiszen "a foglalkoztatás kirívóan alacsony szintje a magyar gazdaság Achilles-sarka." Bokros Lajos miniszterelnök-jelölt a foglalkoztatási ráta 10 százalékpontos emelését tűzi ki célul, és tíz évet szán ennek elérésére.

És bár a választási plakátokon Bokros állandó jelzője "a munkahelyteremtő", a párt programjában az olvasható, hogy "az állam által közvetlenül megteremtett munkahelyek nem hoznak fellendülést, inkább pusztítják, semmint termelik a nemzeti jövedelmet." Ezért - a Fideszhez hasonlóan - az MDF is a vállalkozásoktól várja a foglalkoztatás kiterjesztését. Ehhez a bürokrácia és a bérköltségek csökkentésével, oktatási reformmal, illetve a Munkaügyi és az Oktatási Minisztérium összevonásával teremtene kedvező környezetet Dávid Ibolya pártja.

A Lehet Más a Politika ugyanazt ígéri, mint a többi párt, hangsúlyozva, hogy meg kell akadályozni a szabályok év közbeni változását.

Seres Mária Civil Mozgalma sem talált ki újat a munkahelyteremtésről gondolkozva. Programjukból mindenesetre figyelemre méltó a mindenkinek ingyen, alanyi jogon járó internet-hozzáférés bátor ötlete.