Az első szavazóhelyiség Argentína fővárosában, a Buenos Aires-i nagykövetségen nyílt meg közép-európai idő szerint 11 órakor. Az ottani külképviseleti névjegyzékben 11-en szerepelnek.

Egy órával később, közép-európai idő szerint délben az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó és Kuba fővárosában, a washingtoni, ottawai, mexikóvárosi és havannai nagykövetségen, továbbá a New York-i főkonzulátuson is megkezdődik a szavazás, amely mindenhol helyi idő szerint reggel 6-tól este 7-ig tart.

A voksolás az amerikai kontinensen az Egyesült Államok nyugati partján, Los Angelesben, közép-európai idő szerint vasárnap hajnali 4-kor zárul (az ottani főkonzulátuson a keleti partinál három órával később kezdődik és ér véget a szavazás). A többi földrész magyar külképviseletein vasárnap folytatódik az első fordulós voksolás.

Az amerikai kontinens magyar nagykövetségein és főkonzulátusain azok adhatják le voksukat, akik március 19-ig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe és jelezték, mely városban akarnak szavazni.

Azért kell korábban, egy héttel a magyarországi szavazás előtt megtartani az összes magyar külképviseleten az első fordulót, hogy az urnák időben hazaérkezhessenek. A szavazatokat tartalmazó urnákat a külképviseleteken nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat "bekeverik" a szavazópolgár választókerületének egyik urnájába.

A második fordulót már a magyarországi szavazással egy időben tartják a külképviseleteken, illetve Amerikában ezt is egy nappal korábban, vagyis április 24-én.

A külképviseleteken - 86 nagykövetségen, illetve konzulátuson - szombaton és vasárnap csaknem kilencezren (8.807-en) szavazhatnak (2006-ban az országgyűlési választás első fordulójában 8.112-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben). A 89 magyar külképviselet közül egyetlen hely van, Brazíliaváros, ahová senki nem jelezte, hogy szavazni kíván, Tuniszban csak a választások második fordulójára volt jelentkező, míg Líbiában a vízumgondok miatt nincs szavazás.

Amerikában a legtöbben, 422-en New Yorkban szavazhatnak, de száz felett van a névjegyzékben szereplők száma Washingtonban (122), Los Angelesben (129) és a kanadai Ottawában (123) is.

A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, a küvi vezetője azonban a Külügyminisztériumból érkezik.

A külképviseleti szavazásra csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik küldött választási megfigyelőket. Az amerikai kontinensen két megfigyelőt küldtek Los Angelesbe, New Yorkba, Ottawába és Washingtonba. Havannába (Kuba) 9, Buenos Airesbe (Argentína) 11, Mexikóvárosba (Mexikó) 8 szavazó jelentkezett.

A szavazás sajátossága, hogy az "igazi" névjegyzéket és a szavazólapokat a külképviseleteken nyomtatják ki, arra a biztonsági jegyekkel ellátott papírra, amelyre a magyarországi szavazólapokat is nyomtatták, a szavazólap képét pedig elektronikus úton juttatják ki a csaknem száz külképviseletre.

A külképviseleten szavazó választópolgár a szavazólapjait egy kis borítékba teszi, mint Magyarországon. A szavazatokat tartalmazó lezárt boríték mellé ki kell tölteni egy nyilatkozatot, amelyben a választópolgár és a küvi vezetője igazolja, hogy a mellékelt borítékban a választópolgár szavazatai vannak, valamint a nyilatkozat tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját. Ezt a nyilatkozatot és a lezárt borítékban lévő szavazatot egy nagyobb borítékba teszik, lezárják, a választópolgár a borítékot a ragasztáson aláírja, majd ezt az úgynevezett szavazási iratot teszi a választópolgár az urnába.

Az urnát a szavazás befejezése után lezárják, a küvi vezetője pedig elindul vele Budapestre, az Országos Választási Központba. Az urnákat nem szabad poggyászként feladni, annak az utazás ideje alatt végig a küvi-vezető közelében - az ölében vagy a szomszéd ülésen - kell lennie, ezért ahol kevés szavazó jelentkezett, ott kisebb urnákat alkalmaznak.