Infostart.hu
eur:
363.21
usd:
323.71
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál

Moszkvai politikus: jó esélye van a szervezők elfogásának

Teljesen váratlan volt a moszkvai metrórobbantás, de jó esély kínálkozik a végrehajtók és a közvetlen szervezők azonosítására - mondta az orosz duma külügyi bizottságának elnöke.

Konsztantyin Koszacsov erről kedden Budapesten nyilatkozott. Koszacsov nem politikusként, hanem Mihail Svidkoj kulturális kapcsolatokkal foglalkozó orosz elnöki különmegbízott társaságában a magyar-orosz civil párbeszéd elindításáról tárgyalt a magyar fővárosban.

Koszacsov elmondta, hogy családja kis híján maga is a 39 emberéletet követelő hétfői kettős pokolgépes merénylet áldozatává vált. Fia ugyanis a Lubjanka metróállomáson történt első robbantást követően öt perccel utazott át (a másik oldalon) az állomáson, majd mivel szerelvényüket az alagútban megállították, még nem érték el a Park Kulturi megállót, amikor a második robbanás bekövetkezett.

A politikus teljesen váratlannak nevezte a két öngyilkos nő által elkövetett merényleteket. Megjegyezte, hogy az orosz állampolgárok többsége mára úgy hitte, túljutottak azon megpróbáltatások tetőfokán, amelyek (a Szovjetunió széthullása utáni) átmeneti időszakban megrázták Oroszországot, és megbirkóztak a "vak terrorizmus szörnyű fenyegetésével", főleg a nagyvárosokban.

Koszacsov szerint nagyon jó esély van az elkövetők és a közvetlen szervezők - ha nem is az értelmi szerzők - azonosítására, mert sok bizonyíték, felvétel, fénykép áll rendelkezésre. Nagyon fontosnak tartotta, hogy az orosz bűnüldöző szervek gyorsan eredményre jussanak.

A politikus úgy vélte, biztosan nem tudják normalizálni az oroszországi helyzetet, ha a terrorra terrorral válaszolnak. "Minden döntésünknek, tettünknek abszolút törvényesnek kell lennie, illeszkednie kell a hatályos jogszabályok keretébe, és összhangban kell lenniük a nemzetközi normákkal" - hangoztatta.

Koszacsov szerint most aprólékosan elemezni kell, volt-e elegendő térfigyelő kamera, elegendő rendőr a nyilvános helyeken - például a metróban -, igénybe vettek-e minden technikai eszközt, amelyekkel például kiszűrhetők a robbanóanyagok. Elemezni kell azt is, hogy a hatályos jogszabályok elegendőek-e a bűnüldöző szervek hatékony működéséhez, kell-e módosítani rajtuk.

Az MTI azon kérdésére, hogy ez a fegyveres erők jogköreinek bővítését jelentené-e, úgy válaszolt, hogy konkrét intézkedésekről még korai beszélni; most az a legfontosabb, hogy tartózkodjanak az elsietett lépésektől. Szerinte a brit tapasztalat aktívabb használatának irányába kellene elmozdulni: Nagy-Britanniában a világon a legmagasabb a lakosság számához viszonyítva a térfigyelő kamerák aránya, szigorúan rögzítik a nyilvános helyeken, így a metróban zajló eseményeket. Fel lehetne állítani olyan detektorokat is, amelyek kiszűrik a nagy mennyiségű robbanóanyagot - tette hozzá.

A harmadik teendőnek azt nevezte, hogy amennyiben bebizonyosodik a "kaukázusi szál" - azaz a merénylők valóban az Észak-Kaukázusból érkeztek Moszkvába, és a robbantásokat az Észak-Kaukázusból szervezték meg -, még egyszer ellenőrizni kell, milyen konkrét szervezetek állnak a háttérben és milyen forrásból finanszírozzák terrorcselekményeiket.

Koszacsov hangsúlyozta, hogy nem etnikai, felekezetközi konfliktusról van szó, hanem a törvény oldalán állók és a törvényt elutasítók konfliktusáról.

A bizottsági elnök elvi különbséget lát az öt-tíz évvel ezelőtti és a - mint elismerte, továbbra is nehéz - mostani észak-kaukázusi helyzet között: a lakosság többsége szerinte már nem támogatja a szélsőségeseket, a terroristákat. Koszacsov szerint nem kell tagadni, hogy Csecsenföldön egy bizonyos időszakban a szakadárokat valóban támogatta a lakosság nagyon jelentős része, de a 90-es évek konfliktusa véleménye szerint soha nem etnikai konfliktus volt, hanem csecsen belső konfliktus: a különböző álláspontok küzdelme arról, milyen legyen a csecsen nép jövője.

A csecsenek túlnyomó többsége mára tudatosan úgy döntött, Oroszországgal és Oroszországban maradnak, és elutasítják, hogy terrorista, szélsőséges módszerekkel érjék el politikai céljaikat; a terroristák, szélsőségesek elszigetelődtek Csecsenföldön - tette hozzá.

Koszacsov szerint az észak-kaukázusi szélsőségesek visszatérhetnének a normális életbe, ezt sokan meg is tették, de akik nem, azoknak nem maradt más választási lehetősége, minthogy terrorcselekményeket kövessenek el a saját régiójukban vagy más városokban, Moszkvát is beleértve. "Ez ezeknek az embereknek, az Észak-Kaukázusnak és kétségtelenül egész Oroszországnak a tragédiája" - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Az oroszok bejelentették Dobropillja elfoglalását, Putyin Leó pápával beszélt telefonon – Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Az oroszok bejelentették Dobropillja elfoglalását, Putyin Leó pápával beszélt telefonon – Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Az orosz hadsereg bejelentette, hogy elfoglalták a Donyeck megyei ukrán erődvárost, Dobropillját. Vlagyimir Putyin orosz elnök graulált a hadseregnek, egyben arról beszélt, hogy tervük egy biztonsági zóna létrehozása az ukrán-orosz közös határoknál. Erről a Kijevvel való esetleges béketárgyalások során sem alkudoznának. Putyin pénteken telefonon beszélt a műtétje után kórházban lábadozó XIV. Leó pápával. A katolikus egyházfő azt kérte az orosz elnöktől, hogy segítse a segélyszállítmányok eljutását a megszállt ukrán városba, Oleksibe, ahol az élelmiszerhiány miatt humanitárius válság alakult ki. Az orosz elnök a Kreml szerint beleegyezett a kérés teljesítésébe. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×