A Nyugat-Európában már régóta működő, úgynevezett atípusos foglalkoztatási formákat kellene támogatni annak érdekében, hogy könnyebben összeegyeztethetővé legyen a gyermekvállalás és a munka - mondta az InfoRádiónak a SOTE Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója. Kopp Mária hozzátette: egész Európában nálunk dolgoznak a legkevesebben részmunkaidőben, csupán a munkavállalók 4 százalékának van ilyen állása.

A szakértő szerint Magyarországon nincsenek meg annak a feltételei, hogy egy kisgyermekes anya visszamenjen dolgozni, a szükséges bölcsődei férőhelyeknek csupán tizede áll rendelkezésre. Szükség lenne az olyan gyermekgondozási formák bevezetésére is, mint például a Franciaországban alkalmazott otthoni gyermekgondozás: ennek keretén belül az anyákat a fizetésükkel arányos összeget kapnak az államtól.

Magyarországon is kísérleteznek már ehhez hasonló rendszerekkel, például a családi napközivel, a Népesedési Kerekasztal azt javasolja, hogy az ilyen kezdeményezéseket európai uniós pályázati pénzekkel támogassák. A bölcsődei férőhelyek számának növelését ugyancsak uniós pénzekből valósítaná meg a kormány, Kopp Mária szerint azonban kérdés, hogy feltétlenül újabb intézményeket kellene-e létrehozni, vagy inkább az alternatív gyermekgondozási formák meghonosodását lenne érdemes segíteni.

A szakértő hangsúlyozta: a versenyszféra képviselői is pozitívan állnak a kérdéshez, mert nyugat-európai tapasztalat, hogy az olyan munkahelyekhez, ahol támogatják a gyermekvállalást, sokkal lojálisabbak a dolgozók. Erre a kerekasztal szerint egy új Start-kártya bevezetésével lehetne ösztönözni a munkaadókat, amely átmeneti járulékkedvezményt biztosítana nekik, ha részmunkaidőben foglalkoztat kisgyermekes szülőket.

Kopp Mária megjegyezte: a vizsgálatok szerint a gyermekek fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy az első évükben nagyon szoros legyen a kapcsolatuk az édesanyjukkal, ez után azonban már nem okozhat nekik traumát az, ha az anya négyórás munkát vállal.