A Népszabadság arról ír, hogy a héten a szarajevói és a ljubljanai nagykövetjelöltet hallgatja meg az Országgyűlés külügyi bizottsága. A testület fideszes tagjai a jelöltekről lefolytatott vitákban részt vesznek, a szavazásokon azonban tavasz óta nem. Ennek okát a bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt abban jelölte meg, hogy az ellenzéki párt így tiltakozik a kormány kinevezési gyakorlata ellen. A Fidesz érzékelhetően politikai kinevezetteknek tekinti a jelöltek egy részét, és felszólította a kormányt arra is, hogy a választások előtt már ne küldjön külföldre új nagyköveteket. Az ellenzéki párt javaslata szerint a választásokig megüresedő nagyköveti posztokat ideiglenes ügyvivőkkel kell betölteni, vagy adott esetben meg lehet hosszabbítani a megbízatásokat. A lap szerint ellenzéki oldalon várhatóan politikai kifogásokat emelnek majd Szent-Iványi Istvánnal szemben is. Az SZDSZ korábbi EU-képviselője Ljubljanába készül nagykövetnek, őt is most kedden hallgatja meg a bizottság. A lapnak nyilatkozó külügyi források a szokásos cserék sorába utalják ezeket a kinevezéseket, és semmi rendkívülit nem látnak a dologban.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Fidesz törvényi szinten készül rögzíteni, hogy a vízközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaságok közösségi tulajdonból ne kerülhessenek át a magánszférába. A lap az ellenzéki pártban a vízi közművekkel kapcsolatos programalkotást végző Bencsik János országgyűlési képviselőre hivatkozva azt írja: a vízkészletek feletti rendelkezési jog az ellátás biztonsága mellett nemzetbiztonsági kérdéssé vált. Ahol mód lesz rá, szorgalmazni fogják a korábban koncessziós szerződéssel privatizált ellátórendszerek ismételt közösségi tulajdonba vételét - tartalmazza a Magyar Nemzet összeállítása, amely szerint míg 1990-ben 33 vízműcég látta el az országot, néhány év alatt 400 lett belőlük. Bencsik János úgy nyilatkozott: igyekeznek minél előbb a parlament elé vinni a vízi közművek egységes szabályozását biztosító törvényt, és az árhatósági kontrollt megvalósítják. Szerinte valószínűleg azért nem terjesztette a kormány a már kész törvényt a parlament elé, mert az megnehezítette volna a Nemzeti Vagyonkezelő privatizációs manővereit.

Forradalmi új magyar találmány, vagy svindli? Az év elején külföldön is nagy feltűnést keltő magyar Vekla-Habiten építőanyagot még nem gyártják, de tulajdonjogáért máris ádáz csatát vív a feltaláló és az eddig százmilliókat hiába költő befektető - írja a Népszabadság. Kérdés, érdemes-e egyáltalán harcolniuk, hiszen az anyag még nem kapta meg a felhasználásához szükséges ÉMI-engedélyt, és szabadalmi elismerése is várat magára. A kis magyar tragikomédia tárgya, a rejtélyes KLA555 elnevezésű oldattal kezelt könnyűbeton papíron mindent tud, ami egy építkező álma: kiváltja a fát, a betont, a téglát, alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, kiváló hő- és hangszigetelő. A forradalmian új építőanyag felhasználásával készülő otthonok beruházási költsége, illetve energiaigénye 30 százalékkal kevesebb a téglaházénál - állítja a feltaláló, Veres Klára, aki szerint el akarják venni tőle találmányát.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy bár októberre tervezték, egyelőre nem kerül az Országgyűlés elé a nemzeti drogstrarégia, annak véleményezése a szakma és a szakpolitikusok részéről ugyanis nem egységes. A Parlament kábítószerügyi eseti bizottsága tagja, Spiák Ibolya úgy látja, a stratégia szemlélete nem megfelelő, hiszen nem az egészséges embereket állítja a középpontba, hanem a függőkre alapoz. A tervezet ugyanis az ártalomcsökkentésre helyezi a hangsúlyt, vagyis inkább ingyen steril tűt és kábítószer-tartalmú gyógyszerrel való, életen át tartó úgynevezett fenntartást, és még ennél is radikálisabb megoldást javasol a drogfüggőknek. Spiák Ibolya szerint a megelőzést kellene előtérbe helyezni.

A Világgazdaság arról ír, hogy húzódik a hazai áramtőzsde beindítása, holott a tulajdonos Mavir Zrt. már jó ideje megkapta a Magyar Energia Hivataltól a működési engedélyt. A napilap szerint a döntés a Mavir anyavállalata, az MVM Zrt., illetve az állami tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezében van. A Világgazdaság előrevetítette: ha zöld jelzést is kap az áramtőzsde beindítása, önmagában túl kicsi ahhoz, hogy hatékonyan működjön, így várhatóan összekapcsolják a már működő osztrák és román börzével. Ekkortól a hazai áramkereskedőknek a "saját" piacaikért is meg kell majd küzdeniük a megjelenő külföldi riválisokkal, vetélkedésük lenyomhatja az európai szinten is rendkívül magas hazai áramárakat.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy továbbra is csökken a magyarországi kiskereskedelmi forgalom, augusztusban már folyó áron számolva is kevesebb volt a júliusinál; ez azt vetíti előre, hogy a szektor az utolsó negyedévben sem kel föl a padlóról - értékelte a lapnak a KSH jelentését az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György az idei év egészére 5 százalékos visszaesést prognosztizál. A jobb időkben év végén fellendülő piacok közül a háztartási gépekét aligha menti meg az idei karácsony: ma csak az akar ilyet vásárolni, aki új lakásba költözik vagy végképp elromlott valamilyen meglévő készüléke. Nincs jó helyzetben a szórakoztatóelektronikai szegmens sem, de a kereskedők bíznak az év végi akciókban. Visszafogott szezont vár az áruhitelpiac legnagyobb szereplője is, miközben riválisa kifejezetten erős év végére számít. Abban mindkét cég egyetért, hogy az idén jelentősen csökkent a kereskedők által elvárt jutalék összege.