Miközben az állami intézkedések nyomán kialakult jogszabályi környezet, a képzési programok, a pedagógiai tervezés erősítését szolgáló pályázatok jó irányba mutatnak, a gyakorlatban a forráshiány késlelteti, sőt akadályozza az iskolai erőszak kezelése érdekében hozott központi intézkedések megvalósulását. Ezt állapította meg Szabó Máté, gyermekjogokkal is foglalkozó ombudsman.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa felhívta az oktatási miniszter figyelmét az iskolapszichológusi rendszer működtetésének fontosságára.

Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője kiemelte: a gyermekvédelmi törvény október 1-jétől szigorította a gyermekjogi szolgálatok, egészségügyi dolgozók, pedagógusok bejelentési kötelezettséget, és bevezette az úgynevezett ideiglenes megelőző távoltartási jogintézményt.

A főosztályvezető ugyanakkor elismerte: elengedhetetlen a gyermekjogi szolgálatok további fejlesztése, és a gyermekjogok minél szélesebb körű megismertetése.

Szüdi János közoktatási szakállamtitkár szerint az iskolai erőszak kezeléséhez új pedagógiai módszerekre, a kompetencia alapú oktatás bevezetésére van szükség.

Egyesek statisztikák szerint Magyarországon csaknem 200 ezer veszélyeztetett gyerek él, ám magas a látencia aránya. Léteznek olyan kutatások, melyek szerint 10 esetből csak egy derül fényre, de van, aki azt állítja, hogy ez az arány 1:24-hez.