"Kértem, hogy képviselje is ezt a nézetét" - tette hozzá a magyar diplomácia irányítója.

A francia Barrot azt tanácsolta neki, hogy az ügyben forduljon Magyarország az EU nyelvi sokszínűségért felelős biztosához, a román Leonard Orbanhoz.

"Ezt meg is fogjuk tenni" - közölte Balázs, ám a diszkriminációmentesség szempontjával indokolta, hogy Barrot-nak is kifejtette a magyar álláspontot. Elmondta, hogy Magyarország a szeptember elsején végrehajtási rendelet nélkül életbe lépett szlovák nyelvtörvényszöveg módosítását kívánja elérni.

A magyar fél - tette hozzá - az EU-intézmények közül a tagállami kormányokat képviselő Tanácsot a soros svéd elnökség szintjén vonta be a témába. A svéd elnökség - fogalmazott - szoros figyelemmel kíséri az ügyet, és "erkölcsi nyomást gyakorol mindkét országra" a rendezés érdekében.

Balázs Péter hozzátette, hogy a nyelvtörvény-problematikához az európai intézmények közül a legtöbb köze az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) van, mert ez a szervezet rendelkezik előírásokkal és kisebbségi főbiztosi intézménnyel is. Emlékeztetett arra, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa már júliusban kifejtette: három problémát lát a hatályos szlovák nyelvtörvényben. Először is azt, hogy a többségi nyelvet védi a kisebbségivel szemben, továbbá hogy túl mélyen belenyúl a mindennapi életbe, valamint hogy büntetést is kilátásba helyez.

A külügyminiszter szintén fölvetette az Európai Bizottság alelnöki rangú illetékesének azt a magyar-szlovák diplomáciai incidenst, amelynek során nem engedték be Szlovákiába Sólyom László államfőt. Kérte Barrot állásfoglalását, hogy jogszerű volt-e a szlovák eljárás. Barrot további szóbeli kiegészítéseket kért az írásban már kifejtett magyar állásponthoz, és írásos választ ígért.

Balázs Péter ugyancsak találkozott a nap folyamán Joaquín Almunia, Algirdas Semeta és Pawel Samecki EU-biztossal. A spanyol Almunia a pénzügyekért felel. A további két biztos a közelmúltban került be az október végén lejáró mandátumú Európai Bizottságba, miután elődjük onnan kivált. A litván Semeta a költségvetési ügyek, a lengyel Samecki pedig a regionális politika felelőse.

Ezeken a megbeszéléseken a magyar külügyek irányítója emlékeztetett arra a korábban már felvetett magyar kezdeményezésre, hogy a gazdasági válságból való kilábalás elősegítése érdekében erre és a következő évre csökkentsék az uniós támogatási alapok igénybe vételéhez szükséges nemzeti önrész minimálisan kötelező arányát. Ezt magyar álláspont szerint a későbbi években kompenzálni lehetne, tehát Magyarország nem plusz támogatásra tart igényt. Balázs szerint ezt az elgondolást több tagország támogatta, de a választásra készülő németek nem tartották időszerűnek. Magyarország újra vissza kívánja hozni a napirendre ezt a javaslatot - közölte Balázs Péter.

A külügyminiszter brüsszeli programjának része volt az is, hogy zárszót mondott az idei Jean Monnet konferencián. Ez az évente megrendezett fórum arra szolgál, hogy a tudományos világ reprezentánsai, a civil társadalom képviselői és a politika alakítói megvitassák egymással az európai integráció időszerű kérdéseit. Most arról is megemlékeztek, hogy az Európai Bizottság kereken húsz éve nyújt támogatást az unió tudományos igényű tanulmányozásához, segíti az EU megismerését szerte a világban.

Mint Balázs elmondta, zárszavában egyebek közt említést tett arról, hogy az Európai Unióban az utóbbi időben "eltemetettnek hitt nacionalista indulatok bújtak elő a réseken".