Infostart.hu
eur:
367.59
usd:
328.09
bux:
141127.27
2026. október 5. hétfő Aurél

Megemlékezés a hirosimai atomtámadás 64. évfordulóján

A 64 évvel ezelőtti atomtámadásra emlékezve azt kell megállapítanunk, hogy ma ugyan hallgatnak a fegyverek, de még mindig vannak atombombák - mondta Köteles György, a Magyar Békeszövetség elnöke azon a csütörtöki rendezvényen, amelyet a hirosimai atomtámadás 64. évfordulója alkalmából szervezett dunai hajóúton tartottak.

Ki kell iktatni a tömegpusztító fegyvereket az emberiség fegyverarzenáljából, különösen egy olyan világban, ahol az egyenlőtlenség nap mint nap türelmetlenséget szít, és nem mindig biztosítható a józan együttműködés, a tolerancia - jelentette ki Köteles György. "A nukleáris veszély nem múlt el, szerte a világon megtalálhatók a nukleáris anyagok és technikák, nő a dúsító tevékenység (...), és vannak terrorista szándékok, amelyek felhasználnák ezeket a fegyvereket."

A békeszövetség elnöke beszédében a "dühödt oldal" elleni összefogást hangsúlyozta. Mint mondta, minden polgár összefogására szükség van, hogy "ne legyen néppusztítás nem csak tettekben, de verbálisan sem".

A megemlékezés részeként gyerekek emlékkoszorúkat dobtak a hajóról a Dunába.

Az évforduló alkalmából civil szervezetek a fővárosban békemenetet és demonstrációt hirdettek szerdára a nukleáris leszerelésért.

A második világháború befejezéshez közeledve 1945. augusztus 6-án dobtak le atombombát Hirosimára az amerikaiak. A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a puszta földdel vált egyenlővé. Az áldozatok számát illetően csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 443 név szerepel, a sugárfertőzés azonban a mai napig szedi áldozatait. A második amerikai atombomba Nagaszakira hullott, 1945. augusztus 9-én. Japán augusztus 15-én kapitulált, ezzel véget ért a második világháború.

Augusztus 6-a a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×