A Népszabadságban interjút olvashatnak Rupert Stadlerrel, az Audi AG elnökével, aki elmondta: a pénzügyi válság ellenére az idén is 200 millió eurót fordítunk a győri gyár fejlesztésére. Szerinte Győrrel nemcsak motor-, hanem autógyárként is számolnak, és meg akarják tartani 5600 itteni munkatársukat. Az Audi titkát firtató kérdésre az elnök így válaszolt: "Többek között a fiatal termékportfóliónk segít át bennünket a válságon. Évente hozzávetőlegesen kétmilliárd eurót fektetünk be új technológiákba, termékekbe. A karcsúbb vállalati szervezeti struktúra következében gyors a döntéshozói mechanizmusunk, az eredeti, jó ötletekből hamarabb lesz termék, mint versenytársainknál. Most harminc modellünk van, öt év múlva negyvenkettő lesz." Rupert Stadler az interjú végén megjegyezte: "a 2010-es évre vonatkozóan már érzékeljük a lassú kilábalás egyértelmű jeleit."

A Magyar Nemzet szerint akár 54 millió forint is lehet egy rektor éves jövedelme. Klinghammer István, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke a lapnak elárulta: Magyar Bálint ajánlása és Hiller István jóváhagyása nyomán havonta a professzorok fizetésének ötszörösét viheti haza egy vezető, valamint éves bérének további nyolcvan százaléka ütheti a markát prémium formájában. Magyar Bálint ajánlása szerint az egyetemi rektori minimumfizetés 927.000 forint (ez a duplája a 463.500 forintos professzori illetmény harmadik fokozatának). Az ajánlás azonban lehetővé teszi, hogy az egyetemek illetménykiegészítésként a professzori illetmény további háromszorosát tegyék az illetményhez, vagyis a rektor maximális havi fizetése 2.317.500 forint lehet. Ez így a 13. havi fizetéssel együtt több mint 30 millió forint. Ehhez jöhet még a prémium, amely az éves bér nyolcvan százaléka lehet, vagyis 24 millió forint. Így összesen egy rektor évente maximum 54,2 millió forintot vihet haza - ismerteti a napilap.

Az Index.hu cikkéből kiderül: a júliusban megjelent 7. és 8. lemezzel teljes lehet a francia Elsüllyedt világok-gyűjteményünk az eredeti szinkronhangokkal. Az Elsüllyedt világok eredetileg 52 részes sorozat volt, a hazai adókon sosem látott 26 részt 2010-ben jelenteti meg a magyar forgalmazó, ezt a rajongóktól szerzett információt a kiadó is megerősítette. Az újabb epizódok szinkronja azonban nem lesz olyan, mint a régi: elhunyt ugyanis Rátonyi Róbert (Zsebpiszok) és Csákányi László (Agyalap). És vannak, akik jó ideje nem vállalnak szinkronmunkát: Hacser Józsa (Popocici), Harkányi Endre (Bikk) és Malcsiner Péter (Spartacus).

A Magyar Nemzet arról ír, hogy Nemcsak az Országos Mentőszolgálat, hanem több magáncég is megbízást kapott a hétvégi Forma-1-es Magyar Nagydíj egészségügyi biztosítására. Ezek között található az OMSZ egyik felső vezetőjének családi vállalkozása. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője a lappal közölte: mivel az OMSZ-nek nincs lehetősége saját dolgozóival vállalkozási szerződést kötni, továbbá egyes feladatok ellátásához szükséges szakképzettségű alkalmazottakkal sem rendelkezik, ezért az olyan dolgozók esetében, akik csak vállalkozói jogviszonyban vállalják a feladatot, a szerződéskötés a dolgozó és a Hungaroring Zrt. között történik. Az eMer-Med Bt-vel kapcsolatos érdeklődésre a szóvivő csak annyit jegyzett meg: "az érintett dolgozók vállalkozói számlái nem egyetlen bt-hez kapcsolódnak, mindegyikük saját egyéni vállalkozói vagy cégnéven számláz".

Az Index.hu arról ír, hogy elkapta az új típusú influenzát Vadócz Krisztián, az Osasuna magyar játékosa. A középpályás már teljesen tünetmentes, gyógyszert sem kell szednie. Az orvosok szerint aggodalomra nincs ok, Vadócz egy hét múlva már edzhet is.

A Világgazdaság a Financial Times brit üzleti napilap értesülése alapján arról ír, hogy százmillió eurós hitelt ajánlott fel a magyar kormány a BorsodChem vegyipari cégnek a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A hitel feltétele, hogy a brit Permira befektetési társaság - amely 1,6 milliárd euróért vette meg a céget 2006-ban - megegyezzen a hitelezőkkel a jelentős adósságteher átütemezéséről. Az FT kommentárjában megjegyezte: nem sűrűn fordul elő, hogy a kormány kisegítsen egy kockázatitőke-befektető tulajdonában lévő vállalkozást, hacsak az nincs az összeomlás szélén. A lap értesülései szerint a vállalat azért kapja az állami hitelt, hogy befejezhesse annak a vegyipari üzemnek a felépítését, amelyet még korábban kezdett el, ám a válság berobbanása miatt nem tudott befejezni.

A Napi Gazdaság egy új technológiáról ír, amely segít tisztán tartani például a Halászbástyát. Nanotechnológiás felületkezeléssel az anyagon olyan speciális réteget lehet kialakítani, amelyen nem ragad meg semmilyen porszerű anyag, olaj vagy ragasztó. A "lótuszeffektus" révén a tisztításhoz elég egy vizes kendő. Ipari felhasználás során számítani lehet az öntisztító hatásra is: az épületek felületkezelt üvegéről az esővíz le tudja mosni a port. A felület a vegyi anyagokkal és a hőmérséklettel szemben is ellenálló. A felhasználás széles körű. A vizes területeken a vízkő és penészbevonatok telepedését gátolja, az iparban korrózióvédelemre alkalmas, míg az önkormányzatoknak a graffitimentesítés során okozhat megtakarítást, ugyanis a felületkezelés után az adott hely többet nem festhető le. Ilyen megfontolások alapján kezelték a közelmúltban a Halászbástyát is.