Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Nézőpont Intézet: Gazdaságélénkítésben rosszul szerepelt a Bajnai-kormány

A Nézőpont Intézet szerint száz nap elteltével a Bajnai-kormány az általa vállalt intézkedések 39 százalékát valósította meg. Legsikeresebben az egyensúlyteremtés, míg leggyengébben a gazdasági növekedés ösztönzésének területén teljesített a kormány.

Böszörményi Nagy Gergely vezető elemző az InfoRádiónak azt mondta: a rövid távú válságkezelő intézkedések 56, míg a bizalomerősítésért tett ígéretek 40 százalékát hajtotta végre a Bajnai Gordon által vezetett adminisztráció.

Az intézet, amely a kormány 135 tételből álló vállalását értékelve két pontot adott azokra, amelyeket már törvénybe iktatott a kabinet, és egyet azokra, amelyek az őszi jogalkotási tervben szerepelnek, az elérhető 270 pontból 105 pontot adott Bajnai Gordonnak és minisztereinek, azaz 39 százalékosra értékelte a teljesítményt.

Bár a kabinet a rendelkezésére álló idő harmadát használta fel eddig - mutatott rá az InfoRádióban az elemző -, az első száz nap volt az a periódus, amelyben a legjelentősebb változtatások tervezte a kormány, azaz ez tekinthető a legaktívabb jogalkotási periódusnak. Hozzátette: őszre már sokkal szerényebb vállalásai vannak a kabinetnek.

Az intézet a megtett intézkedések közül 71 százalékosra értékelte az egyensúlyteremtést, a gazdasági növekedés ösztönzését azonban mindössze 24 százalékosra. A rövid távú válságkezelő intézkedések 56, míg a bizalomerősítésért tett ígéretek 40 százalékát hajtotta végre.

Az elemzésből az is kiderül, hogy a kabinet tevékenységére kezdetektől rányomta bélyegét az átmeneti jelleg. Bár a kormány számos új jogszabályt és törvénymódosítást könyvelhetett el sikereként, ezek többségét politikai és szakmai vita övezi, hatásuk pedig legkorábban 2010-ben jelentkezhet.

Az előrehozott választás esélye az elmúlt 100 napban csökkent, de nem a kormány tevékenységének eredményeként, hanem a kabinetet támogató pártok gyenge EP-választási eredménye miatt. Bajnai Gordon elődjénél nyíltabb válságkommunikációt folytatott, de nem tudta meghaladni Gyurcsány Ferenc alacsony támogatottságát, az MSZP népszerűsége pedig egyszámjegyűre csökkent. Bár a kabinet az aktív törvényalkotás folytatását ígéri, az őszi ülésszak 34 pontos programjában csak 9 válságkezeléshez kapcsolódó intézkedés szerepel.

Másként számolt a kormány


A kormányszóvivő szerint a Nézőpont Intézet anyaga amellett, hogy több helyen korrekt értékelést ad, egészében nem fedi a valóságot, és mély ismerethiányról tanúskodik.

Szollár Domokos az InfoRádiónak azt mondta: a módszertan alapján a kormány is elvégezte a maga értékelését, melyhez a Magyar Közlönyben megjelent adatokat, tényeket és bárki által hozzáférhető, hivatalos kormányzati sajtótájékoztatókat használt fel. Eszerint a Bajnai-kormány az első 100 nap alatt döntött a Válságkezelő programban foglalt vállalásainak 80 százalékáról és megkezdte azok végrehajtását, szemben a számolt 39 százalékkal.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×