Szinte egyetlen munkavállaló sem tudhatja még, pontosan mennyi pénzt kerül a számlájára hónapról hónapra január 1-jétől, azaz mennyi lesz a nettó fizetése. A kedden elfogadott, a személyi jövedelemadózásról szóló törvény annyi változtatást tartalmaz, hogy papíron, ceruzával szinte lehetetlen kiszámolni, kit hogyan érint a változtatás.

Az on-line kalkulátort hiányolja a Pénzügyminisztérium honlapjáról az inforadio.hu által megkérdezett adószakértő is. Vadász Iván ugyanakkor azt is elmondta: lehetséges, hogy nem is érdemes utánaszámolni a jövőbeni nettó fizetésünknek, szerinte ugyanis az Alkotmánybíróság úgyis az alaptörvénnyel ellentétesnek találja majd az új szja-szabályokat.

Úgy véli: a probléma az egyik legfontosabb változtatás miatt van. Jövőre ugyanis nemcsak az szja sávhatára emelkedik is, hanem az adó alapja is, azaz nem a bruttó bér után adózunk, hanem egy magasabb adóalap után, abba ugyanis január 1-jétől bele kell számítani a munkaadó által fizetendő járulékokat, amely a bruttó bér 27 százaléka.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy ugyan a sávhatár - a másik lényeges változtatás - valóban 5 millió forintra emelkedik, de a bruttó bér és a 27 százalékos munkaadói járulék összegének kell 5 millió forint alatt maradnia évente ahhoz, hogy az alacsonyabb adókulcs alá tartozzunk, ami azt jelenti, hogy a sávhatár valójában 3,9 millió forint lesz.

Vadász Iván azt kifogásolja, hogy a munkaadók által fizetendő járulékok adóalapba vonásával az állam valójában nem létező jövedelmet akar megadóztatni. Mint mondta, ugyanez történt a házipénztáradó tervezett bevezetésével is, amelyet szintén megsemmisített az Alkotmánybíróság a 61./2006-os határozatában. A 27 százalékos járulékot a munkavállaló nem kapja kézhez, tehát nem létező jövedelem.

Változnak a kulcsok is

A sávhatár alatti jövedelem után jövőre 17 százalékos kulcs alapján kell adózni, míg a fölé eső jövedelemrész után 32 százalékos adót fizetünk. Megszűnik a 4 százalékos különadó is.

Emellett emelkedik az adójóváírás mértéke is, amely 3,2 millió forintos össz bruttó fizetés alatt (a jelenlegi bruttó fizetés + a 27 százalék, azaz bruttó 2 millió 519 ezer forint) vehető igénybe teljes egészében, azaz havi 15 100 forintos összegben.

Az adójóváírás összege a magasabb jövedelmeknél folyamatosan csökken, egészen addig, míg az adóalap el nem éri a 4,7 millió forintot (bruttó 3 millió 858 ezer forint), e fölött egyáltalán nem vehető igénybe.

Az általános adóterhelés a változtatásoknak köszönhetően szinte minden jövedelemkategóriában jobban járnak az adózók, a legtöbbet azonban az átlagbár, azaz nagyjából havi 200 ezer forintos bérnél nyernek az emberek, ők éves szintén akár 190 ezer forinttal is gazdagodhatnak.

A növekedés az éves szinten bruttó 1 millió 900 ezer forintot keresőknél 71 420 forint, ők az idei, január 1-jei szabályok szerint éves szinten 300 420 forint adót fizettek, jövőre azonban csak 229 000 forintot fognak.

Változik jövőre az adókedvezmények szabálya is, megszűnik a tandíjkedvezmény, az alapítványi kedvezmény, a háztartási kedvezmény, a biztosítások kedvezménye, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények és a magánnyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj kedvezmény, de megmarad a családi kedvezmény, az önkéntes pénztári kedvezmény, a nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény és az őstermelői kedvezmény.