Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A Külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki a szlovák államnyelvtörvény elfogadása miatt

A Külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szlovák parlament kedden elfogadta az államnyelvtörvény módosítását.

Magyarország tiszteletben tartja minden állam jogát arra, hogy törvényeit szuverén módon hozza meg, ugyanakkor a Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás a szuverenitás gyakorlását úgy értelmezte: az értékteremtő és a kapcsolatokat erősítő együttműködés lehetősége helyett "egy nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos, politikai üzenetét tekintve pedig kétséges döntést hozott" - olvasható a tárca szóvivőjének közleményében.

Mátrai Zsuzsanna emlékeztet arra, hogy a május 13-án tartott külügyminiszteri találkozón a szlovák fél felajánlotta, amennyiben a magyar partnerek olyan elemet látnak az akkor még előkészületben lévő törvénytervezetben, amely ellentétes volna Szlovákia korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeivel, vagy akár a szlovák kormány korábbi politikai ígéreteivel, kéri, hogy foglalja írásba, ezekről Pozsony kész konzultálni - még a törvénytervezet elfogadása előtt.

E felajánlással összhangban a Balázs Péter külügyminiszter május 26-án a szlovák félnek átadott levélben összefoglalta a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokat. Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának elnöke pedig - élve a külügyminiszteri ígérettel - sürgős tárgyalást javasolt a tervezetet gondozó szlovák kulturális és sajtóbizottság elnökének.

A Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák fél végül is kitért az általa felajánlott együttműködés elől, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben több olyan magas szintű megbeszélés is volt, ahol a kérdés jelentőségét megerősítették a felek - olvasható a közleményben.

Sajnálattal állapítja meg a tárca, hogy a döntés nem vette figyelembe a Magyar Koalíció Pártjának módosító javaslatait sem - ezek célja az volt, hogy a szlovákiai kisebbségek anyanyelv-használata áttételesen se kerüljön hátrányosabb helyzetbe a törvény elfogadását követően.

A kommüniké szerint a Külügyminisztérium aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az elfogadott törvénymódosításban nem sikerült feloldani az ellentmondást a két ország alapszerződésének, illetve több nemzetközi egyezménynek az előírásaival.

Úgy fogalmaznak: a külügyi tárca "aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a ma elfogadott törvénymódosításban nem sikerült feloldani az ellentmondást a magyar-szlovák alapszerződés, az Európa Tanács regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, továbbá a Szlovák Köztársaság Alkotmánya, az EBEÉ (Európai Biztonsági Együttműködési Értekezlet, az EBESZ elődje) nemzeti kisebbségek nyelvi jogaira vonatkozó oslói ajánlásai néhány pontjával, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a nyelvi charta szlovákiai alkalmazásáról szóló ajánlásaival, és az Európai Parlament 2005/2008 (INI) számú határozatával".

A Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás "a szuverenitás gyakorlását úgy értelmezte, hogy az értékteremtő és a kapcsolatokat erősítő együttműködés lehetősége helyett egy nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos, politikai üzenetét tekintve pedig kétséges döntést hozott" - áll a közleményben.

Mint rámutatnak, a magyar külügyi tárca megerősíti, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok alakításában nem lát ésszerű alternatívát az együttműködésen, a kölcsönös tiszteleten, a vállalt kötelezettségek betartásán és a barátságon kívül. "Továbbra is reméli, hogy lesz partnere nemcsak ezen elvek megerősítésében, de megvalósításában is" - zárul a közlemény.

A szlovák parlament által elfogadott államnyelvtörvényt módosító javaslat szerint a jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Ezeket 1999-ben törölték a jogszabályból.

A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, a jogszabály büntethetővé teszi. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Korábban ez csak a pedagógiai dokumentációra hivatkozott.

Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük. A regionális televíziókban ezentúl nem kell majd a nemzetiségi nyelven elhangzott műsorokat szlovákul megismételni, elég lesz a feliratozás.

Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem.

Az eredeti javaslat szerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Az új változat bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az idegen nyelvű szöveg a szlovák nyelvű előtt legyen.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×