Döntött a kormány a kríziskezelő programról, amellyel a válság miatt bajba jutott embereken segítenének. Eszerint augusztus elsejétől november 30-ig egyszeri, 20-tól 50-ezer forintig, különösen indokolt esetben 100.000 forintig terjedő támogatást adnának.

Kiss Péter társadalompolitikai miniszter a kormányülést követő tájékoztatón elmondta: a magasabb összegre azok számíthatnak, akiknél az egy főre jutó jövedelem nem éri el a minimálbér összegét, illetve azok, akik a válság miatt kerültek krízishelyzetbe.

További feltétel, hogy csak olyanok jelentkezhetnek a támogatásért, akik már kimerítették a rendelkezésre álló lehetőségeket az önkormányzatnál, közülük is leginkább azok, akiknek a jövedelme 30 százalékot meghaladóan csökkent, illetve a lakáshitel törlesztő-részlete 30 százalékot meghaladóan nőtt a válság kirobbanása óta.

Még egy feltételt említett Kiss Péter: azok a családok számíthatnak elsősorban támogatásra, ahol legalább három, 18 év alatti gyerek van.

A kríziskezelő alapba nagyjából négymilliárd forint kerül, a kormány egy milliárdos önrészt vállalt. A forrást gyarapítja a PSZÁF banki bírság bevételeiből származó 800-1000 millió forintnyi összeg. Ezek mellett az alapba kerül az állami vállalatvezetők kétmillió forintos fizetése feletti összeg, illetve Bajnai Gordon miniszterelnök fizetése is.

Az áramszolgáltatók többletnyereségükből 2-2,5 milliárd forinttal járulnak hozzá az alaphoz, erről a Magyar Energiahivatal hozott döntést.

Kiss Péter elmondta még, hogy a kormány tagjai is jelezték, tesznek felajánlásokat a krízisalapba. A szerdától élő számlaszámra egyébként bárki befizethet. Kiss Péter leszögezte, hogy a kormány másoktól is vár felajánlásokat, amelyeket közérdekű kötelezettségvállalásnak minősített a jogszabályban.