A Népszabadságban az általános iskolai évzárók kapcsán arról olvashatnak, hogy nem vált be a szöveges értékelés. A közoktatási törvény 2003-as módosítása írta elő, hogy alsó tagozatban csak szöveges módon, érdemjegy nélkül lehet osztályozni a gyerekeket. Az oktatási tárca nem szabályozta, milyen módon kell elkészíteni az értékelést, de kiadott olyan segédanyagot, amelyben szerepelnek példamondatok is. Ezzel a lap szerint lökést adtak a tanítóknak arra, hogy ezeket a sablonszövegeket használják, és ne írjanak saját, személyre szabott értékelést. A Népszabadság megjegyzi: a szülők - összehasonlítva gyermekeik bizonyítványát - gyakran tapasztalják, hogy azok sok egyezést mutatnak, holott a gyerekek teljesítménye közel sem azonos.

A Népszabadság arról is ír, hogy kamattámogatás nélkül is jobban megérheti már a forintalapú lakáshitel a devizakölcsönnél. A legdrágább euróhitelek már többe kerülnek, mint a legolcsóbb forintalapú kölcsön. Ráadásul a bankok ajánlatai között is lehet különbség. A pénzügyi felügyelet honlapján található, folyamatosan frissülő összehasonlító táblázat szerint a legdrágább - forintalapú, szabadon felhasználható - jelzáloghitelért évi 25 százalékos terhet kell fizetni, miközben a legolcsóbb forintalapú (lakáscélhoz kötött) piaci jelzáloghitel terhe 13,5 százalék körül van. A lap felhívja a figyelmet: jelzáloghitel felvételekor érdemes tájékozódni, ugyanis 16 pénzintézet 76-féle konstrukciójából lehet válogatni.

A Magyar Nemzet a birtokába kerül dokumentumra hivatkozva arról ír, hogy a Bajnai-kormány az ország még megmaradt természeti kincseit, a vizet, az erdőket valamilyen módon ki akarja vonni az állam fennhatósága alól, és magántulajdonosok kezére akarja átjátszani át. Az idézett dokumentum 2010 januárjáig tartalmazza a tervezett privatizációt előkészítő lépéseket. Első lépésként racionalizálásra és a hatékonyság növelésre történő hivatkozással létrehoznak egy csúcsvízműcéget, amely a többi vízműcég felett gyakorolja a tulajdonosi jogköröket, majd a második felvonásban a csúcsvízműcég részvényeinek vagyonkezelői jogát adnák át magánbefektetőknek. Vagyonkezelőként a magántársaság a vízműcsoport felett teljes körű döntési, irányítási és szinte kizárólagos tulajdonosi hatalmat gyakorolhat. A Magyar Nemzet információi szerint hasonló módszert kíván követni a kormány a 19 állami erdőgazdaságnál, ahol egy vagyonkezelő holdingot hoznának létre, majd annak vagyonkezelői jogát magánbefektetőnek "játszanák át". A lap úgy tudja, három állami tulajdonban lévő nagy parkettagyár és több vadhús-feldolgozó cég privatizációja is szerepel a kormány tervei között.

A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy július elsejétől a hazai ügyfelek uniós országokban folytatott telefonálásának a tarifái tíz-húsz százalékkal is drágulhatnak, az SMS-küldés díja viszont a felére, harmadára is csökkenhet az előfizetők számára az emelkedő általános forgalmi adó és a forint euróval szembeni gyengülése miatt. Az egyéb előírások nyomán azonban a számlákban 5-15 százalékkal lehet alacsonyabb a roaming költsége. Az új uniós szabályozás ugyanis a jelenlegi percalapú helyett másodpercalapú számlázást ír elő a szolgáltatóknak.

A Napi Gazdaságban interjút olvashatnak Erdei Tamással, az MKB Bank elnök-vezérigazgatójával, a Magyar Bankszövetség korábbi elnökével. Erdei beszél arról, hogy szerinte el lehet látni a monetáris irányítást és a pénzügyi szektor felügyeletét egy intézményben is, amennyiben ez szervezetileg hatékonyabb. Szól arról is, hogy elutasítja a felügyeleti díj elvonását, mivel az szerinte indirekt adóztatás lenne. Hozzáteszi: a bank készül az egyoldalú szerződésmódosítások hatálybalépésére, a tervek szerint kidolgoznak majd egy, a lakossági hitelekre irányadó referenciakamatot. Erdei a reálgazdaságban további szűkülésre, majd hosszabb stagnálásra számít.