A társadalom normális működését a globálkapitalista rendszer keretei között szociális piacgazdaságként lehetne leginkább elképzelni. A rendszerváltás célja ennek létrehozása volt, ebből a célból azonban nem valósult meg semmi - mondta Gazsó Ferenc szociológus az InfoRádió Aréna című műsorában.

Magyarországot eddig két neoliberális beállítottságú párt, az SZDSZ és az MSZP vezette, ám mára mindkettő elveszítette társadalmi támogatottságát. Az előbbi teljesen lesodródott a politikai palettáról, míg az utóbbi egy nagy szavazóbázisú, domináns pártból középpárttá zsugorodott - tette hozzá az egyetemi tanár.

Az a gazdasági és társadalompolitika, amit e két párt folytatott és az országra kényszerített, külső igényeknek felel meg, a politikai erőcsoportok pedig, amelyek a leginkább elkötelezték magukat ennek, elvesztették társadalmi támogatottságukat, és egyúttal alkalmatlanná is váltak arra, hogy az ország problémáit kezeljék - magyarázta Gazsó Ferenc.

Miért sírják vissza?

Magyarországon és a nemzetközi politikai színtéren is régóta vita folyik arról, hogyan kellene az állam szerepét körvonalazni a társadalomban ahhoz, hogy az a helyére kerüljön, és hogy racionálisabban, gazdaságosabban működjön. Emellett meg kellene határozni azon társadalmi feladatokat is, amelyeket az államnak kellene ellátnia - mondta a szociológus.

E vitában hosszú ideig az a felfogás dominált - magyarázta az egyetemi tanár -, amely egy éjjeliőr szerepre kárhoztatott állam kialakításának ideálmodelljét rajzolta fel, egy gyenge állam kialakítása mellett tette le a voksot.

A hazai neoliberálisok már a rendszerváltás kezdetén kimondták, hogy az államszocializmusból egy koraszülött, túlméretezett jóléti államot örökölt Magyarország, amelynek maradványai felemésztik a gazdasági verseny erőforrásait - mondta Gazsó Ferenc, aki nem ért egyet ezzel a nézettel. "Magyarországon az államszocializmus keretei között semmiféle jóléti állam nem alakult ki: minimális ellátottsági szinten működtettek olyan intézményeket, mint például az oktatás" - fejtette ki a szociológus.

A Kádár-rendszerre jellemző gondoskodó államot azért sírják mégis sokan vissza, mert azt követően a társadalom egy jelentős része elvesztette jövedelemszerző képességét, kisodródott a munkaerőpiacról, elszegényedett, kilátástalan helyzetbe került. Ezek az emberek úgy érzik, ők az új rendszer kárvallottjai - fűzte hozzá az egyetemi tanár.