Infostart.hu
eur:
367.87
usd:
335.59
bux:
143935.13
2026. november 18. szerda Jenő

Bizonytalanság a bécsi szikh imaházban lezajlott lövöldözés körül

Bizonytalanság övezte hétfőn a bécsi szikh templomban lezajlott előző napi lövöldözés pontos hátterét. Egyelőre csak annyi látszik bizonyosnak, hogy vallási alapú nézeteltérésre vezethető vissza a támadás, amelyben egy indiai guru meghalt, és legkevesebb tizenhatan megsebesültek.

Hat fegyveres - a jelek szerint szintén szikhek - támadott rá két, Indiából érkezett gurura vasárnap délután a Bécs Rudolfsheim városrészében tartott istentiszteleten.

Egyikük, Guru Sant Rama Nand meghalt, a másikat, Sant Niranjan Dasszt kórházban ápolják. A sérültek nagy része a rudolfsheimi vallási közösség tagja. A támadókat a gyülekezet tagjai fegyverezték le, eközben négyen súlyosan, ketten könnyebben megsebesültek.

A támadók és az áldozatok közötti személyes konfliktust kizárták a lehetséges indítékok közül. A rendőrség abból indul ki, hogy a szikh vallási közösségen belüli mély konfliktus áll a háttérben.

A szikhizmus a XV. században keletkezett egyistenhitű vallás, legtöbbször a hinduizmus és az iszlám elegyeként határozzák meg. Minden embert egyenlőnek tekint, alapelvei közé tartozik a békesség megőrzése, a társadalmi egyenlőtlenségek és az önzés leküzdése, s elítéli az Indiában ma is fennálló kasztrendszert. A hindukhoz hasonlóan a szikhek is hisznek az újjászületésben.

A rudolfsheimi templomot látogatók Sri Guru Ravi Dassz, egy XV. századi guru tanításait követik. A környékbeliek csendes, nyugodt helyként írták le az egyik bérház földszintjén működtetett imahelyet. A Ravi Dassz-irányzat szigorúan elítéli a kasztrendszert, amelyet sok szikh a vallási tanítás ellenére is tiszteletben tart.

A megtámadott imahely gyülekezetéből többen is utaltak kasztok közötti ellentétre. Elmondták, hogy a templom megnyitása óta feszült volt a viszonyuk más bécsi imaházakkal, amelyeket magasabb kaszthoz tartozók látogattak és akik "lenézték őket".

A sajtóban megjelent beszámolók egyike ezzel összefüggésben a radikális vagy fundamentalista jelzőt használja a támadókra. Ausztriában - Németországtól vagy Nagy-Britanniától eltérően - eddig még nem kerültek a hatóságok látókörébe radikális szikh csoportok.

A rudolfsheimi templom környezetéből többen azt mondták: számítani lehetett rá, hogy történni fog valami, és erről néhány napja a rendőrséget is értesítették. A rendőrség azonban vasárnap este cáfolta, hogy bárki védelmet kért volna. Hozzátették: a két guru többször járt már az osztrák fővárosban, és eddig "soha nem volt probléma".

Indiában mintegy 20 millió szikh él. A lakosság két százalékát teszik ki, közéjük tartozik Manmohan Szingh miniszterelnök is. Az Ausztriában élő indiaiak közel fele, kétezer-nyolcszáz fő tartozik a szikh vallás követői közé, Bécsben mintegy kétezren laknak.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×