Nagyobb biztosításoknál gyakori, hogy lopás, rablás esetén vagy a nyomozást megszüntető, rendőrségi határozat, vagy büntetőbírósági ítélet zárja az eljárást. A biztosítottaknak azonban ahhoz fűződik érdeke, hogy minél gyorsabban hozzájussanak a biztosítási összeghez, hiszen emiatt fizetik a biztosítási díjat - mondta el az InfoRádiónak Kovács Kázmér ügyvéd, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogi képviselője.

Azonban, mint kifejtette, ennek ellenére nem ritka, hogy a biztosítók a határozathoz vagy az ítélet meglétéhez kötik a fizetést. Ezzel nem élnek minden esetben, de például a K&H banknál kötelező volt ezek valamelyikét becsatolni az ügyfélnek.

Kovács Kázmér hozzátette: emiatt akár négy-hat évig is elhúzódhat a kárrendezés, hiszen ha például kiterjedtebb bűnözői csoport az elkövető, és meg is lettek a tettesek, akkor a büntetőeljárás végéig várni kell, ami viszont súlyosan sérti a biztosítottak érdekét.

A Fővárosi Bíróság is helytelennek találta már ezt a gyakorlatot a biztosítók részéről, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy valamilyen más módszerrel orvosolni lehet a problémát. Viszont az emberek ezt nem feltétlenül tudják, és ha a biztosító a szerződési feltételekre hivatkozik, ez hátrányos az ügyfélre nézve - mutatott rá az ügyvéd.

Ezért most egy közérdekű kereset folytán, amelyet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság indított, a K&H esetében minden ilyen kitétel érvénytelenségét kimondta a bíróság.

Csütörtökön este nyolc órától az InfoRádió Fórum című műsora bővebben is foglalkozik a témával.