Általában nincs jogi akadálya annak, hogy egy szakszervezet megállapodást kössön egy politikai párttal - mondta az InfoRádiónak Arató Krisztina, az ELTE politológusa. Mint arra emlékeztetett: 1998-ig gyakorlat volt, a választások előtt pártokkal kötöttek megállapodást a szakszervezetek. Az MSZP az MSZOSZ-szel, az MDF pedig a Munkástanácsok Országos Szövetségével.

Abban, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) megállapodást írt alá a Jobbikkal, az az aggályos, hogy a szakszervezet rendőri érdekképviselet - mutatott rá a politológus. Az alkotmány 1994. január elsejei módosítása szerint ugyanis a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos tagjainak tilos politikai pártokhoz csatlakozni és politikai tevékenységet folytatni.

Kifejtette: ezzel kapcsolatban egy magyar ügy már megjárta a strasbourgi emberi jogi bíróságot. Rekvényi László, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára 1994-ben indított egy eljárást, amelyben az európai emberi jogi egyezmény 10-11-es cikkelyeire hivatkozva azt állította, hogy ez alkotmányos tilalom sérti az egyesülési szabadság jogát. Az ítélet 1999-ben született meg: a bíróság helyben hagyta az alkotmány szabályozását, mivel a rendőrség esetében jogos az egyesülési szabadság korlátozása.

Hogy a paktumnak lehetnek-e jogi következményei, ezt nehéz megmondani, az ügyben az igazságügy-miniszter vizsgálatot indított. Az alkotmány nem csak a párttagságot, hanem a politikai tevékenységet is kizárja. Azt kell megvizsgálni, hogy a tiltás csak egyénekre vagy szervezetekre is vonatkozik-e - mutatott rá Arató Krisztina.