A bíróságokat tehermentesítené a fizetési meghagyásos eljárásoknak új rendet szabni kívánó törvényjavaslat, melynek általános vitája kedden kezdődött a parlamentben.

Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára az expozéjában elmondta, a jelenlegi 6-8 hónapról maximum két hétre csökkenne a nemperes eljárások időtartama, pusztán attól, hogy a fizetési meghagyások intézése a bíróságoktól átkerülne a közjegyzőkhöz.

"Ez nem jelenti azt, hogy a közjegyzőség átvenné a bíróság igazságszolgáltató feladatát. A közjegyző az eljárást ugyanis csak addig folytatja, amíg az ellenérdekű fél, akivel szemben fizetési meghagyást bocsátottak ki, nem vitatja a követelést. Ellentmondás esetén a jogvitát a bíróság fogja eldönteni" - mondta Avarkeszi Dezső.

Hozzátette, az eljárást gyorsítaná az új törvény, ami egy új területen vezeti be az elektronikus ügyintézést, részletesen újraszabályozza a fizetési meghagyásos eljárást, és rendelkezik az eljárás támogatására szolgáló informatikai rendszer kiépítéséről is.

A Fidesz a célokkal ugyan egyetért, de a törvényjavaslatot nem támogatja, az ugyanis homlokegyenest szembemegy a kormány tavaly beterjesztett, és elfogadott intézkedéseivel. Vitányi István azt mondta, a kabinet 18, legalább 40 százalékos illetékemelést csempészett a zárórendelkezések közé.

"Úgy látszik, most annyira sürgőssé vált az illetékemelés, hogy egyszerűbbnek tűnt egy szakpolitikai törvényjavaslatba rejteni az erre vonatkozó rendelkezéseket. Az igazságszolgáltatás lopakodó privatizációja ezzel a törvényjavaslattal tovább folytatódik" - mondta.

Vitányi István utalt arra, hogy korábban már börtönöket építettek magánbefektetők, és az előzetes bizonyításhoz kapcsolódó eljárás is közjegyzői hatáskörbe került. Hol a határa az igazságszolgáltatás kiszervezésének? - tette fel a kérdést Vitányi István. A KDNP szerint így 3,5-4 milliárd forintos bevételtől esnének el a bíróságok, az MSZP és az SZDSZ viszont támogatja a reformot.