Infostart.hu
eur:
349.49
usd:
301.02
bux:
138730.73
2026. június 17. szerda Alida, Laura

A Mazsihisz nem minden népirtás, csak a holokauszt tagadását büntetné

Bűncselekménnyé kell nyilvánítani Magyarországon is a holokauszt tagadását; az európai államokat követve nem általában a népirtás tagadását kell bűncselekményként szankcionálni, hanem speciálisan a holokauszt tagadását - áll a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az elmúlt több mint másfél évtizedben világossá vált a strasbourgi emberjogi bíróság gyakorlata, és ezért pontosan lehet tudni, hogy a holokauszt tagadását tiltó nemzeti törvények, és az ennek alapján hozott elmarasztaló büntetőítéletek elfogadhatóak - fogalmaztak.

Mint írták, "az emberi méltóság olyan alkotmányos alapjog, amelyet önálló törvényekkel is védeni kell". A magyar lakosság igen jelentős részét pusztították el a második világháború idején történt népirtás során, ennek tagadása súlyosan sérti a túlélők és az áldozatok leszármazottainak érzését, emberi méltóságát - tették hozzá.

A Mazsihisz rámutatott: a legtöbb európai államban felismerték a holokauszt tagadásának társadalmi veszélyességét, és így általában önálló bűncselekményként szabályozzák. Ma már nem csak az egyes államok törvényhozásai, hanem az Európai Unió egyik irányelve is előírja a tagállamoknak, hogy nyilvánítsák önálló bűncselekménnyé a holokauszt tagadását.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy 1992-ben a Mazsihisz vezetősége részéről Feldmájer Péter felvetette Antall József miniszterelnöknek: a magyar törvényhozásnak döntenie kellene a holokauszt tagadásának bűncselekménnyé nyilvánításáról. A Mazsihisz írásbeli előterjesztésére, ami akkor az "Emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás tagadásának tilalma" nevű büntető jogszabály beiktatására tett javaslatot, 1993-ban a kormány elutasította.

A vallási szervezet megállapította: a magyar állam a második világháborúban - Németországtól eltekintve - "talán a legnagyobb mértékben vett részt saját állampolgárai meggyilkolásában", így ha az Antall-kormány idején megszavaztak volna egy ilyen törvényt, akkor "úttörőként léphettek volna fel az emberi méltóság védelmében", most viszont ha egyáltalán létrejönne egy ilyen törvény, "akkor is csak az utolsók között lennénk Európában".

Utaltak arra, hogy 1994-ben megismételték a javaslatukat a Horn-kormány, majd 1998-ban az Orbán-kormány idején is, ám mindkét javaslatuk lekerült a napirendről. 2005-től újra több ízben felvetették az igazságügyi illetékeseknek, hogy "szükség lenne egy ilyen törvény meghozatalára", de érdemi választ eddig nem kaptak - közölték.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: mit jelent Orbán Viktor részvétele a Fidesz újjáépítésében?

Elemzők az Arénában: mit jelent Orbán Viktor részvétele a Fidesz újjáépítésében?

A Fidesz múlt szombati tisztújításáról és a volt miniszterelnök szerepvállalásról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×