Infostart.hu
eur:
362.12
usd:
313.98
bux:
147982.97
2026. augusztus 5. szerda Krisztina

A Mazsihisz nem minden népirtás, csak a holokauszt tagadását büntetné

Bűncselekménnyé kell nyilvánítani Magyarországon is a holokauszt tagadását; az európai államokat követve nem általában a népirtás tagadását kell bűncselekményként szankcionálni, hanem speciálisan a holokauszt tagadását - áll a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az elmúlt több mint másfél évtizedben világossá vált a strasbourgi emberjogi bíróság gyakorlata, és ezért pontosan lehet tudni, hogy a holokauszt tagadását tiltó nemzeti törvények, és az ennek alapján hozott elmarasztaló büntetőítéletek elfogadhatóak - fogalmaztak.

Mint írták, "az emberi méltóság olyan alkotmányos alapjog, amelyet önálló törvényekkel is védeni kell". A magyar lakosság igen jelentős részét pusztították el a második világháború idején történt népirtás során, ennek tagadása súlyosan sérti a túlélők és az áldozatok leszármazottainak érzését, emberi méltóságát - tették hozzá.

A Mazsihisz rámutatott: a legtöbb európai államban felismerték a holokauszt tagadásának társadalmi veszélyességét, és így általában önálló bűncselekményként szabályozzák. Ma már nem csak az egyes államok törvényhozásai, hanem az Európai Unió egyik irányelve is előírja a tagállamoknak, hogy nyilvánítsák önálló bűncselekménnyé a holokauszt tagadását.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy 1992-ben a Mazsihisz vezetősége részéről Feldmájer Péter felvetette Antall József miniszterelnöknek: a magyar törvényhozásnak döntenie kellene a holokauszt tagadásának bűncselekménnyé nyilvánításáról. A Mazsihisz írásbeli előterjesztésére, ami akkor az "Emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás tagadásának tilalma" nevű büntető jogszabály beiktatására tett javaslatot, 1993-ban a kormány elutasította.

A vallási szervezet megállapította: a magyar állam a második világháborúban - Németországtól eltekintve - "talán a legnagyobb mértékben vett részt saját állampolgárai meggyilkolásában", így ha az Antall-kormány idején megszavaztak volna egy ilyen törvényt, akkor "úttörőként léphettek volna fel az emberi méltóság védelmében", most viszont ha egyáltalán létrejönne egy ilyen törvény, "akkor is csak az utolsók között lennénk Európában".

Utaltak arra, hogy 1994-ben megismételték a javaslatukat a Horn-kormány, majd 1998-ban az Orbán-kormány idején is, ám mindkét javaslatuk lekerült a napirendről. 2005-től újra több ízben felvetették az igazságügyi illetékeseknek, hogy "szükség lenne egy ilyen törvény meghozatalára", de érdemi választ eddig nem kaptak - közölték.

Címlapról ajánljuk
Rusvai Miklós: a mostani ebolajárvány még egy ideig megállíthatatlan lesz

Rusvai Miklós: a mostani ebolajárvány még egy ideig megállíthatatlan lesz

Meghaladta az 1500-at a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kitört ebolajárvány halálos áldozatainak száma – derült ki a közép-afrikai ország hivatalos adataiból. Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban elmondta: a járvány ellen még nem létezik vakcina, sem gyógyszer a betegek kezelésére, azonban nagy erőkkel fejlesztik, és 2027-re már elkészülhet.

Készenlétben állnak Paksnál – itt a friss helyzetjelentés

A vízkorlátozásokról, tavaink, folyóink vízszintjéről adott ki friss összesítést a kormány.
inforadio
ARÉNA
2026.08.05. szerda, 18:00
Bóka János
a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője
Félmillió civil esett ördögi csapdába: érik az újabb humanitárius katasztrófa Szudánban

Félmillió civil esett ördögi csapdába: érik az újabb humanitárius katasztrófa Szudánban

Közel félmillió civil rekedt a pusztító ostrom alatt álló, stratégiailag kulcsfontosságú El-Obeid városában, ahol a szudáni fegyveres erők legutóbbi áttörése a félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) brutális, megtorló dróntámadásait és tüzérségi bombázási hullámát váltotta ki. A városban kialakult helyzet ezzel a három éve tartó konfliktus egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával fenyeget. Miközben az intenzív harcok feldúlják Észak-Kordofán fővárosát, a lakosoknak a víz- és áramellátási infrastruktúra katasztrofális összeomlásával, elsöprő kolerajárvánnyal, rendszerszintű nemi erőszakkal és lezárt menekülési útvonalakkal kell szembenézniük. A fokozódó instabilitás kihat a Vörös-tenger kereskedelmére és a migrációs folyamatokra is. A térségben több más humanitárius szervezet mellett a UNICEF is jelen van, amelynek szudáni képviselője, az ottani segítségnyújtást irányó Sheldon Yett a helyszínről adott interjút a Portfolio-nak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×