"A világban, az országban és Pécsett is gazdasági, pénzügyi válság van. A város ráadásul abba a szomorú helyzetbe került, hogy kevesebb mint három év alatt két polgármesterét is elvesztette. Itt az idő, hogy új irányokat, új megoldásokat, új politikát találjunk a problémáink megoldására" - mondta Páva Zsolt. Hozzátette: polgármesterré választása esetén a legfontosabb feladata éppen ezért nem anyagi természetű lenne, hanem az, hogy "felszámolja" a városban érzékelhető rosszkedvet, letargiát. "A fejekben, a lelkekben kell rendet tenni. Szeretném, ha a pécsiek ismét büszkék lennének arra, hogy itt élnek, újra megmutathatnák erényeiket és hinnének a valódi változásban" - hangsúlyozta.

A polgármesterjelölt ilyen erénynek nevezte, hogy lakóinak köszönhetően Pécs a rendszerváltás után szinte kizárólag a maga erejéből vészelte át a nehézipar összeomlását, a bányák bezárását. Emlékeztetett, hogy az 1990-es években itt nem voltak komolyabb sztrájkok, tüntetések, az átalakulás szép és nyugodt volt, s úgy vélte, hogy "ha akkor erre képesek voltak az itt élők, most is meg tudják csinálni".

Páva Zsolt szerint ehhez olyan újfajta civil szövetség létrehozása szükséges, amely alkalmas rá, hogy az emberek a mostaninál hatékonyabban vehessenek részt a közügyekben, ott lehessenek a döntések közelében, elmondhassák véleményüket, s ne érezzék azt, hogy a fejük felett határoznak. Megjegyezte: a civil összefogás korábban üres frázis volt csupán, ő azonban arra törekszik, hogy ezt végre valós tartalommal tölthesse meg.

A jobboldali politikus azt mondta, a civil összefogás lehetőségére azért is lát esélyt, mert Pécs közelmúltban elért sikerei civil sikerek.

A tubesi radarról szóló 2007-es tavaszi népszavazást civilek kezdeményezték, s mivel több mint 38 ezer embert állítottak a radarellenes ügy mellé, ez nemcsak helyi, hanem országos sikernek is tekinthető. A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program nyertes pécsi pályázatát főként civil szakemberek készítették el, az, hogy Pécs a cím birtokosa, jelentős részben nekik köszönhető - fogalmazott Páva Zsolt.

A polgármesterjelölt megítélése szerint, ha erre az alapra lehetne építeni a pénzügyekkel, a költségvetéssel, a város konkrét beruházásaival foglalkozó politikát, az "olyan kombináció" lenne, amely túllendítene a nehézségeken. Ráadásul, "ha a polgármester mögött van civil összefogás, szövetségjellegű együttműködés, az sokkal többet ér, mint néhány kósza mandátum", vagy a közgyűlési matematika, hogy hányan vannak a szocialisták, vagy a fideszesek.

Arra a kérdésre, hogy megválasztása esetén milyen stratégiával dolgozna a szocialista-szabad demokrata pécsi közgyűlésben, azt mondta: volt már ilyen helyzetben 1994-1998 között. "Akkor is inkább csitítani, mint szítani igyekeztem a ellentéteket. Kemény viták voltak a házon belül, de ez a város működésében nem okozott gondot, mindig meg tudtunk állapodni. Remélem, ezúttal is így lesz, és a pécsi polgárok voksai révén komoly morális erő lesz mögöttem" - fogalmazott.

Páva Zsolt az EKF-programmal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat nem a konkrét beruházásokról szól.

A közterek és parkok megújítását célzó és várhatóan idejében befejeződő fejlesztéseket leszámítva annyi az elfuserált, késedelmet szenvedett ügy, hogy hagyni kell, menjenek a maguk útján. "Már teljesen mindegy, mikor épül meg a tudásközpont, a Zsolnay negyed, vagy a koncertterem. A rendezvények a fontosak, s azok érdekesek, színesek, magas színvonalúak lesznek" - húzta alá.

A polgármesterjelölt közölte: megválasztása esetén ismét megpróbálja megnyerni az EKF ügyének azt a civil csoportot, amelynek tagjai tollából a program pályázata megszületett.

Õk ma már nem dolgoznak az EKF-en, mert "kiutálták őket", de ha visszajönnének, velük a program civil kontrollt kaphatna, s közreműködésükkel a 2010-ig hátra lévő időben el lehetne végezni a rendezvények finomhangolását - mondta Páva Zsolt.