Ez azt jelenti, hogy nemcsak kérdőíven és egyéb módon kell a személyes adatait kiszolgáltatnia a munkavállalónak, de ki kell tennie magát a Nemzetbiztonsági Hivatal környezettanulmányainak is. Vagyis titkos ügynökök csöngethetnek a szomszédokhoz, közeli ismerősökhöz, sőt, operatív információkat is szerezhetnek a bizalmi munkakör betöltésére vállalkozó személyről. Az új rendelet alapján nem csak a kormányfő közvetlen környezetében, a kancellárián dolgozókat veszik szigorú ellenőrzés alá, hanem a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt működő szerveknél, a Központi Statisztikai Hivatalnál, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában dolgozókat is. Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja úgy nyilatkozott: főszabály szerint azoknak kell átesnie C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, akik munkájuk során államtitkokat ismerhetnek meg. Így az ellenzéki politikus szerint a szigorítás teljesen indokolatlan.

A Népszabadság az igazságügyi és rendészeti miniszter által benyújtott, a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényjavaslatra hivatkozva arról ír, hogy a jövőben nem rögzítenék automatikusan a gyanúsítottak ujjlenyomatát. A lap szerint a "rabosítás" az öt évnél kisebb börtönbüntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekményeknél csak a személyes adatok felvételére és a fénykép készítésére terjedne ki. Nem vennének ujj- és tenyérlenyomatot például egy államtitoksértéssel gyanúsított újságírótól vagy egy ittas járművezetőtől, ami jelenleg kötelező. A tervezet szerint a büntetési tételtől függetlenül ujjlenyomatot kellene venni, ha valaki csalást, lopást, sikkasztást, követett el, de ugyanígy járnának el például az állatkínzás, természetkárosítás vagy utcai rendbontás, továbbá hivatali és erőszakos bűncselekmények esetén is. A javaslat meghatározza a külföldi hatóságoknak kiadható adatok körét is, amiről az Egyesült Államokkal való vízummentességről szóló egyezmény kapcsán folyt vita. A tervezet szerint csak jogerősen elítéltekről adhatók ki adatok a Washingtonnak.

Az Index beszámol arról, hogy rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezi Weinek Leonárd a Bosnyák téri városközponttal kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására. Egyre nagyobb lakossági tiltakozás alakul ki a plaza ellen, mert a befektető kevesebb zöldfelületet akar a vállaltnál. Korábban a lengyel beruházó az előírás szerint megállapított parkolószám 40 százalékos csökkentését kérte, amit a testület még tavaly augusztusban meg is szavazott. Azonban a kevés zöldfelület és a túlzott beépítettség miatt a polgármester újragondolná a parkolóhelyek számának mérséklését is.

A Világgazdaság arról ír, hogy sokan menekülnek nyugdíjba az elbocsátási hullám elől, miközben évtizedes csúcsra ugrott a munkanélküliség. Mindez világosan jelzi: a recesszió tovább mélyül. Az inaktívak is jóval többen lettek. December és február között 9,1 százalékos munkanélküliségi rátát mért a KSH, szemben az előző időszak 8,4 és az egy évvel korábbi 8 százalékkal. A szakértők ugyanakkor tovább növekvő állástalansággal számolnak, mivel a vállalkozások nem tudnak bért csökkenteni, a tartalékuk pedig kevés.

A Napi Gazdaság szerint az egészségügyben jelenleg a létszámhiány okozhat akkora problémát, mint korábban a financiális gondok. A munkaerőgondokat a demográfiai változások, a technológiai fejlődés, az igényekre nehézkesen reagáló képzés, valamint a globális hiány elszívó hatása okozza. A legkínzóbb helyzet alighanem az általános ápolóknál lehet, az ezen a területen dolgozók száma ugyanis az elmúlt öt év alatt mintegy kilencszázzal csökkent.