Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

"Nem csak Orbán Viktorról és Gyurcsány Ferencről fog szólni a kampány"

Az európai parlamenti választás kampánya már januárban elkezdődött, akkor, amikor a Fidesz kihirdette jelölti listáját - mondta az InfoRádiónak Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet politikai elemzője hozzátette: eddig elég fantáziátlanok a kampányelemek, és még nem került napirendre uniós téma.

Jogi értelemben még csak az előkampány időszaka van, hiszen a köztársasági elnök egyelőre nem írta ki az európai parlamenti választás pontos időpontját - mondta az InfoRádiónak a Nézőpont Intézet politikai elemzője, aki hozzátette: ennek ellenére a kampány már január óta tart, akkor hirdette ki ugyanis a Fidesz az EP-listáját.

Mráz Ágoston Sámuel úgy véli: elég fantáziátlanok eddig a kampányelemek. Az MSZP ismét Orbán Viktor ellen kampányol, amely inkább a szocialista párt március végi kongresszusával van összefüggésben: megpróbálnak erőt felmutatni, és fellelkesíteni híveiket. Az elemző szerint ez a korábbi kampányokban mindig működött.

Az MDF egy híres emberrel próbálja ismét magára irányítani a média figyelmét, az SZDSZ pedig egy imázskampánnyal indított, amely a majdani éles küzdelem megalapozása - mondta a szakértő, aki természetes jelenségnek tartja, hogy nem európai uniós témákról, hanem elsősorban belpolitikáról szól a kampány.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a 2004-es EP-kampány példája is azt bizonyítja, hogy napirendre kerülnek uniós témák, ezért most is lát esélyt arra, hogy nemcsak Orbán Viktorról és Gyurcsány Ferencről fog szólni a pártok versengése. 

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×