Az elmúlt évtizedekben a gazdaságban végbemenő folyamatokat nem tudta követni a politika - mondta a Globalizáció, deglobalizáció című kerekasztal-beszélgetésen az Orbán-kormány külügyminisztere. Martonyi János hozzátette: a globálissá váló világ mellett világméretű kihívást jelentenek a tömegpusztító fegyverek és a klímaváltozás is, márpedig ezeket nemzetállami keretek között nem lehet megoldani.

A globális kihívási rendszert komolyan kell venni, és pusztán antiglobalista szemszögből nem tudjuk kezelni a problémát. Ahhoz, hogy a globális kihívásokat az emberiség valahogy kezelje, ha tetszik, ha nem, a globális kormányzás valamilyen formájára van szükség. A globális gazdasági szerkezetekhez nem tudunk ehhez mérhető politikai, döntéshozatali struktúrákat párosítani - magyarázta a politikus.

Martonyi János megjegyezte: már most is léteznek nemzetek feletti kormányzást célzó intézmények, például az ENSZ, vagy az Európai Unió, de mindez szerinte kevés.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ez a válság jó lehetőséget ad az Európai Uniónak arra, hogy újradefiniálja magát. Schmidt Mária szerint a gazdaságban és a társadalomban is a legfőbb gond a bizalom hiánya és a kiszámíthatatlanság.

Senki nem tud semmit, fogalma nincs senkinek arról, hogy mi a helyzet, főleg nincs arról, hogy mi lesz két óra múlva, vagy a jövő héten. Morális, bizalmi válság van a világban. A mértékek, az értékek, a tekintély abszolút szétporladtak. Nincsenek meg azok az irányelvek, vezető sínek, amik mentén tájékozódni lehet - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Schmidt Mária szerint a fogyasztás eddig a maximumra volt felfuttatva, aminek a nagy része ugyan luxus volt, de munkát tudott teremteni az eladói oldalon. A történész szerint az emberek még nem jöttek rá arra, hogy ha nincs munka, akkor kevesebbet is kell fogyasztani.