A Mérnöki Kar kutatói és konzorciumi partnereik hároméves munka eredményeképpen olyan technológiát dolgoztak ki, amely a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lignocellulóz tartalmú hulladékából - például bogyósgyümölcs préslepényből vagy cukorcirok szalmából - magas hatékonysággal képes a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló etanolt előállítani - mondta Hodúr Cecília, az intézmény tudományos dékánhelyettese.

Az eljárás során különböző enzimek és élesztőgombák segítségével a cellulózból először cukrot, majd második lépésként alkoholt termelnek. A kialakított technológia lehetővé teszi, hogy a kiindulási alapanyag szénhidrát tartalmának 55-60 százalékát etanollá alakítsák - magyarázta a szakember.

Az egyetemi oktató közölte, jelenleg világszerte a bioetanol előállításához könnyen lebontható szénhidrát tartalmú haszon- és takarmánynövényeket - kukoricát, búzát - használnak. Az elmúlt évek terméseredményei, a gabonaárak, illetve a fejlődő országok tiltakozása miatt, ezek a növények nem jelentenek hosszú távú megoldást. A Szegeden kidolgozott módszer ezzel szemben növényi hulladékból képes előállítani az etanolt, környezetbarát módon, anélkül hogy élelmiszertermelésre alkalmas termőterületeket veszítenénk el.

Ráadásul az alkoholtermelés után visszamaradó anyagok hasznosíthatók, biogáz vagy jó minőségű komposzt állítható elő belőlük - tette hozzá.

Az elmúlt évek munkájának eredményeként a technológia elkészült, jelenleg a módszer ipari méretekbe történő átültetésén és tökélesítésén dolgoznak. A megoldandó problémák között szerepel például az, hogy ha a folyamat során túl magasra emelkedik a cukorkoncentráció, jelentősen lelassul az alkoholtermelés. A kutatók ezért membránok segítségével igyekeznek a cukor egy részét elkülöníteni.

Hodúr Cecília elmondta, az, hogy a kutatási eredményekből mikorra születhet ipari alkalmazás, elsősorban azon múlik, milyen erőforrásokat tudnak biztosítani a munkához.