A Váradi Bibliát az 1650-es évek végén kezdték Nagyváradon nyomtatni, és amikor a várost bevették a törökök, a védők csak azzal a feltétellel adták meg magukat, hogy a már elkészült oldalakat magukkal vihetik. E részek Kolozsvárra, illetve Debrecenbe kerültek, ott fejezték be a nyomtatásukat - mondta az InfoRádiónak a Duna-melléki Református Egyházkerület püspöke.

Bogárdi Szabó István hozzátette: nem lehet tudni pontosan, hány darab készült a Váradi Bibliából, nagyobb könyvtárakban és magángyűjteményekben van csak egy-egy példány. Annyi azonban biztos, hogy a készítők célja az volt: a kötet minél több gyülekezethez és - tehetős - emberhez jusson el.

A Váradi Biblia szövege nem tér el jelentősen a Vizsolyi Biblia tartalmától. Ez utóbbit egyébként már az első kinyomtatása után mintegy másfél évtizeddel, 1606-ban revízió alá vették - magyarázta a püspök.

A most egy antikváriumi aukció során felbukkant példány a nyolcvanas években tűnt el a Ráday-gyűjteményből. A bibliát egy református presbiter fedezte fel, ő vette észre benne a gyűjtemény pecsétjét, és értesítette a Duna-melléki Református Egyházkerületet, amely végül visszavásárolta a kötetet.

A Váradi Biblia visszakerül a Ráday-gyűjteménybe, és az érdeklődők meg is tekinthetik - fűzte hozzá Bogárdi Szabó László.