Nem volt más megoldás, mint felvenni az IMF-hitelt - mondta Kovács László, az Európai Unió adó- és pénzügyi biztosa az InfoRádió Aréna című műsorában. Mégpedig azért - tette hozzá -, mert brutális spekulációs támadás érte a legnagyobb magyar bankot, az OTP-t, ahol ráadásul rengeteg kisbetétes van.

A bankok likviditása szinte megszűnt, az állampapírok iránt pedig ekkorra megcsappant az érdeklődés. Márpedig, ha nem jegyzik a magyar állampapírokat, akkor nincs miből fizetni az esedékes törlesztéseket - fejtette ki a politikus.

Kovács László szerint a magyar kormány e drámai helyzetben fordult segítségért az IMF-hez. Ez, nem kapkodás, hanem indokolt sietség volt - mondta, megjegyezve: azóta más országok is tervezik ilyen hitel fölvételét.

Az uniós biztos hozzáfűzte: az Európai Bizottság rendelkezésére álló keret összesen 12 milliárd euró volt, aminek a felét hazánk le is hívta, de ahogy jönnek az újabb kérelmek, úgy csökken a segítségnyújtási hajlandóság.

Mit tehetett volna a kormány? Ül és várja a csodát? - tette föl a kérdést Kovács László. Mint mondta, ugyan a hitel növeli a magyar államadósságot, anélkül viszont összeomlott volna az ország pénzügyi rendszere. A magyar kormány a legjobb lehetőséget választotta - vélekedett.

Egyenlőség

A csökkentett áfakulcsokról szólva Kovács László elmondta, hogy kétfajta gondolkodás ütközik a pénzügyi tanácsban: Németország vezetésével néhány tagország ellenzi azok alkalmazását, de legalábbis azok kiterjesztését. Õk úgy gondolják, hogy már így is túl sok területen működik a csökkentett kulcs, ami bevételkiesést jelent.

A tagországok nagyobbik része - közülük Svédország a legaktívabb - viszont úgy véli, hogy vannak olyan sajátos politikai célok, például a környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális politika, munkahelyteremtés, ahol indokolt ezek fejlődését csökkentett áfakulcsokkal előmozdítani - magyarázta a politikus.

Az unió adó- és vámügyi biztosa emlékeztetett: az egyik konkrét kérdés a nagy élőmunkaigényű szolgáltatások területe, amelyre a csökkentett áfakulcs alkalmazásának lehetőségét a kilencvenes évek vége felé vezették be kísérleti jelleggel, abban a reményben, hogy csökkenni fog ezek ára is.

Ha azonban nem születik végleges megoldás - figyelmeztetett Kovács László -, akkor tizennyolc országban kerülnek nehéz helyzetbe a kisvállalkozások.

Ugyancsak jó lenne véglegesíteni az éttermi szolgáltatásokra vonatkozó csökkentett áfakulcsokat, tizenegy ország ugyanis használhatja azokat, tizenhat viszont nem - közölte Kovács László, aki a tagállamok egyenlőségének a híve. Éppen ezért azon van, hogy minden tagállam kapja meg a csökkentett áfakulcsok alkalmazásának lehetőségét, így maguk dönthessék el, akarnak-e élni vele vagy sem.