A felmérés során vizsgálták a nőkkel, illetve a női vezetőkkel szembeni előítéleteket, a nemek közötti bérkülönbségek és a nők karrierlehetőségeinek megítélését, valamint az anyaság és a családalapítás összeegyeztethetőségét a munkaerőpiaci érvényesüléssel - mondta Vida-Vranesics Szabolcs, a Humán Rent nyugat-magyarországi régióvezetője.

Arra a kérdésére, hogy mennyire zavarná, ha munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat, a válaszadók 76 százaléka választotta az "egyáltalán nem" kategóriát, és a megkérdezettek mindössze 23 százalékát érintené rosszul egy ilyen szituáció. Nagy különbség van ugyanakkor a válaszadók neme szerint: tízből négy férfit zavarna, ha női főnöke lenne, míg a tízből kilenc nő számára ez egyáltalán nem jelentene gondot.

Az erős előítéleteket ugyancsak mutatja, hogy a megkérdezettek nemtől függetlenül fontos szempontnak tartják egy nő karrierjére nézve megjelenését. A válaszadók közül többségben vannak - 63 százalék -, akik szerint nők karrierjében megjelenésüknek nagy vagy kizárólagos szerepe van. Mindössze 14 százalék gondolja azt, hogy ez kis vagy semekkora szerepet nem játszik.

A közvélemény-kutatás során azt is vizsgálták, hogy ki mennyire tartja súlyos problémának a nemek közötti bérkülönbség kérdését. A válaszadók 16 százaléka nem tartja fontos kérdésnek, hogy a nők kevesebbet keresnek-e férfi kollégáiknál, míg 46 százalékuk tulajdonít neki nagy jelentőséget. 34 százalékuk véli úgy, hogy a kérdés nem lényegtelen, de csak kicsit tartják fontosnak.

A nemek szerinti megoszlásból kiderül, hogy a férfiak 19, a nők 13 százaléka tartja lényegtelennek a kérdést, míg a nők 57 százaléka gondolja azt nagyon fontosnak. A férfiaknál ugyanez az arány 35 százalék.

A kutatás eredményei rámutatnak: nőként nehezebb vezető szerepbe kerülni, mint férfiként, a megkérdezettek több mint fele gondolkozott így a kérdésről. A válaszadók mindössze 20 százaléka tartja úgy, hogy ez inkább, vagy egyáltalán nem igaz, és 22 százalék azok aránya, akik úgy vélik, az állítás igaz is, meg nem is. Ebben a kérdésben is jelentős a különbség a a férfiak és a nők véleménye között. Az előbbiek 46, utóbbiak 61 százaléka szerint igaz, hogy a nőket hátrányos megkülönböztetések sújtják a munka világában. A probléma létét nem ismeri el a férfiak negyede. A diplomások 62 százaléka tartja igaznak azt, hogy nőként nehezebb vezető pozícióba kerülni.

Arra a kérdésre, hogy a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők jobb vagy rosszabb munkaerőnek számítanak, mint gyermekvállalás előtt, a válaszadók 62 százaléka felelte azt, hogy rosszabbnak, és csak 7 százalékuk szerint válnak jobbá. A megkérdezettek 26 százaléka szerint nincs változás.

A válaszokat befolyásolta a településméret: minél kisebb településen lakik valaki, annál valószínűbb, hogy a "rosszabb" opciót választja.