Infostart.hu
eur:
373.16
usd:
340.24
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

A válság következményei: költségcsökkentés, gyárleállás, munkanélküliség

A Népszabadság arról ír, hogy költségcsökkentő intézkedésekkel, létszámleépítéssel, a termelés visszafogásával, ideiglenes leállításával próbálják átvészelni a cégek a gazdasági válságot. A stagnáló gazdaságban ráadásul várhatóan a munkanélküliség is nőni fog.

A szentgotthárdi Opel-gyár már október eleje óta áll, és kényszerszünet következik a BMW-nek és a Daimlernek autókárpitokat gyártó, összesen 1700 alkalmazottat foglalkoztató Eybl Hungária Kft-nél is. Az építőipari, az elektronikai és a vegyipari cégek irányítói szerint ágazatukban is érezhető a recesszió: négy hétre leállt például a Nitrogénművek Zrt. pétfürdői üzeme.

A Magyar Nemzetben arról lehet olvasni, hogy meghalt az a stroke-on többször átesett férfi, akit egy hónapja rövid kivizsgálás után egészségesnek nyilvánítottak, majd hazaküldtek az Állami Egészségügyi Központból. A leszázalékolt, 53 éves férfi - akihez nem hívtak betegszállítót - pénz és telefon nélkül próbált hazajutni, de csupán egy HÉV-megállóig jutott, ahová több óra elteltével egy járókelő hívott ki hozzá segítséget - idézte fel az egy hónapja történteket a lap. Mire a férfit a Nyíró Gyula Kórházba szállították, már megbénult a nyelve és a nyelőcsöve. Később a fővárosi János-kórházba került, ahol a múlt héten elhunyt.

Az index.hu arról közöl írást, hogy tízezreket rúgnak ki a techcégek. A kirúgásokat a legváltozatosabb formában hajtják végre. Van, aki saját maga szivárogtatja ki a rossz híreket. Csak októberben a Micron csipgyártó 1500, a Quimonda 3000, a Yahoo és az E-bay 1500-1500 munkatársától szabadult meg. A kirúgottak számát tekintve a Dell vezet 8900 alkalmazottal, holtversenyben második a Xerox és a Quimonda 3000-rel, harmadik az eBay, a Micron és a Yahoo, mindegyikük 1500 emberét rúgta ki. A legnagyobb vesztesek azok, akik végleg bezártak, alkalmazottaik 90-99 százalékát elbocsátották, és csak a portást hagyták hátra, hogy fogadja a felszámolókat: a Techcrunch listája szerint erre a sorsra jutott a MatchMine (42 alkalmazott), a ClayValet (3), az Entellium (100), az Eyespot (20) és a NeoMagic (90).

A Világgazdaság szerint a pénzügy válság miatt alábbhagyhat a hitelintézetek elmúlt években felgyorsult fióknyitási láza, a szektort sújtó forrásszűke ugyanis a jelentősebb volumenű bővítések elnapolására kényszerítheti a bankokat. Egy teljes felszereltségű, ATM-mel ellátott és a készpénzforgalom lebonyolítására is képes bankfiók elindítása százmillió forintba is kerülhet, és évekig tarthat, mire az összeg megtérül. Magyarországon április és október között 61 fiókot nyitottak a bankok, ezzel a hazai bankfiókok száma 1400-ra nőtt. A legtöbb egységet a K&H Bank és az UniCredit indította el, mindkettő nagyjából 20-at avatott az elmúlt hat hónapban. Rajtuk kívül még a CIB és a Raiffeisen bővíti aktívan értékesítési pontjainak számát.

A Napi Gazdaságban arról lehet olvasni, hogy Magyarország akár még jól is kijöhet a világgazdasági visszaesésből - állítják a befektetés-ösztönzéssel foglalkozó ITD Hungary munkatársai. A szervezet szakértői feltérképezik azokat a vállalatokat, melyek a kedvezőtlen hatásokat esetleges magyarországi terjeszkedéssel egybekötve, vállalatcsoporton belüli átszervezéssel próbálnák minimalizálni. Az ITD Hungarynél egyelőre nem érzékelik a befektetői klíma romlását. A cég szerint csökkenhet a vállalatok befektetési kedve, bár ennek az ellenkezője is előfordulhat: egyre többen helyezhetik át termelésüket költséghatékonyabb országokba, azokban az ágazatokban, ahol a kereslet nem csökken.

A penzcentrum.hu közöl írást, hogy az IMF-hitelkeret kérdésével központi helyzetbe kerültek a nyugdíjak. A 13. havi nyugdíj lefaragása szükséges lépés lenne a költségvetési deficit csökkentéséhez. Miközben a rendszerváltás előtt a nyugdíjakról teljes egészében az állam gondoskodott, és a nyugdíjat a munkában töltött évek, és nem a befizetések alapján állapították meg, addig ez a rendszer ma már elavultnak számít, ráadásul nem is jelent elegendő fedezetet a növekvő számú nyugdíjas eltartására. A régi rendszerben a nyugdíjkorhatár is alacsony volt, de gyakori volt a korengedményes nyugdíjazás is. A rendszerváltás utáni reformok következtében úgy tűnt, a kelet-európai országok biztosítani tudják az állam nyugdíjfizető képességét. A nyugdíjkorhatár emelése elengedhetetlen volt ehhez, így hosszabbították meg ugyanis a járulékfizetési időtartamot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×