Az elmúlt hetek legjelentősebb hazai történései között a válaszolók 51 százaléka említette a hitelválsággal kapcsolatos eseményeket - derült ki a Forsense közvélemény-kutatásából, amelyet október 8. és 21. között végeztek ezer fő megkérdezésével.

A megkérdezettek csaknem háromnegyede meglehetős érdeklődéssel követi a világban tapasztalható hitelválságról szóló hírekhez, bár ezen belül kisebbségben vannak a kiemelkedő érdeklődést mutatók (22 százalék). A válaszadók 92 százaléka követi valamilyen mértékben az ügy fejleményeit, a legalább kismértékű érdeklődést mutatók aránya pedig 97 százalékra nőtt.

Az átlagosnál valamivel erőteljesebb a válság iránt mutatott érdeklődés a férfiak, a 35-54 évesek, a magas jövedelműek és az egyetemi diplomával rendelkezők körében. A Gallup Intézet által az Egyesült Államokban hasonló módszerrel végzett szeptember végi felmérés 80 százalékos érdeklődést mutat az USA felnőtt lakosai körében.

A válaszolók 42 százaléka mondta, hogy még semmilyen személyes hatását nem érzékelte a hitelválságnak, míg 44 százalék számolt be legalább mérsékelt személyes érintettségről. Kevesen, a megkérdezettek 7 százaléka tapasztalt nagyon jelentős hatást, további 21 százalék pedig kismértékű hatását érzékelte a válságnak.

Az átlagosnál valamivel jobban megérezték a válság közvetlen hatását a középkorúak, az egyetemi diplomások, a magas jövedelműek és a megtakarítással rendelkezők - derül ki a Forsense felméréséből. Az amerikai Gallup Intézet október közepi adatai szerint az amerikaiak a magyaroknál jóval nagyobb arányban érzékelik személyesen is a válság hatását: kétharmaduk pénzügyi helyzetét saját állítása szerint mérsékelt vagy jelentős mértékben befolyásolták a válság eseményei, és csupán tízből egy megkérdezett vélte úgy, hogy semmilyen válsághatás nem érte.

A magyar lakosság szemszögéből nézve tehát egyelőre inkább csak a válság szele csapta meg az országot, mint sem maga a tényleges válság - összegzi a Forsense az eredményeket. Hozzáteszk: ez nem csupán az eddigi tapasztalatok alapján jelenthető ki, hanem a jövőbeni várakozások tükrében is, mivel hasonló méretű azok tábora (41 százalék), akik úgy gondolják, hogy csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem fogják megérezni a globális válságot a következő hónapokban, mint akik mérsékelt, vagy erőteljes hatást prognosztizálnak (40 százalék). Nagymértékű személyes érintettséget 15 százalék jósolt a közeljövőre.

Az átlagosnál jobban tartanak a válság hatásától a 35-54 évesek, a nagyobb városokban élők és a megtakarítással, befektetéssel rendelkezők. Az amúgy is jóval erősebben érintett amerikai társadalomnak a magyarhoz viszonyítva jóval nagyobb része, közel 70 százaléka véli úgy, hogy hosszabb távon is érzékelni fogja a káros hatásait a válságnak.

Többen tartják valószínűnek Magyarországon, hogy egy évekig elhúzódó gazdasági világválság következik, melynek Magyarországon is súlyos következményei lesznek, mint amennyien a saját pénzügyi helyzetükben változást várnak a válság hatására a következő hónapokban. Vagyis a hitelválság a lakosság egy jelentős része számára jelenleg csak egy távoli, a hírekben megjelenő esemény, amely sokkal erősebben érezteti hatását makro-szinten, mint az egyéni élet szintjén.

A megkérdezetteknek mindössze 4 százaléka tett már eddig valamit megtakarításai, befektetései védelmében, a hitelválság hatásainak elkerülésére, további 9 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy a jövőben szándékozik tenni valamit. A válaszadók 22 százaléka nem szándékozik tenni semmit, és még többen vannak azok, akik nem is tudnának, mert saját állításuk szerint nem rendelkeznek megtakarítással vagy befektetéssel - ezt a megkérdezettek 45 százaléka mondta.

A többi megkérdezetthez képest nagyobb arányban készteti cselekvésre a krízis a férfiakat, a fiatalabbakat, a diplomásokat, a nagyvárosban élőket és a magas jövedelemmel rendelkezőket.

A válság hatására cselekvők alacsony száma miatt nehéz értékelni azt, hogy mely lépések a leginkább jellemzők, de a válaszokból annyi mindenesetre kiderül, hogy a biztonságosabb befektetések felé elmozdulást viszonylag sokan tekintik lehetséges menekülő útvonalnak a jelenlegi helyzetben - áll a Forsense felmérésében.