Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

A briteknél a bankok, nálunk az emberek fizetik meg a válság árát

Nagy-Britanniában a héten történelminek mondott pénzügyi csomagot jelentettek be a bankrendszer megmentésére. Magyarországon 12 pontból álló csomaggal igyekszik védekezni a kormányzat a pénzügyi válság ellen. Mi a különbség a két ország válságkezelési terve között, és vajon profitál-e a válságból a két miniszterelnök, Gordon Brown, illetve Gyurcsány Ferenc?

A brit kormány három pillérből álló mentőcsomaggal próbálja talpon tartani a szigetország külföldön is igen aktív bankrendszerét. A legfontosabb lépés az, hogy a kabinet 64 millió dollárnyi pénz felvételére kényszeríti a nagy bankokat és így részben államosítja azokat. 60 százalékos részesedést szerez például a Royal Bank of Scotlandben, a majdani, két nagybank egyesülése után létrejövő HboS-Lloyds TSB-ben pedig 40 százalékot.

A bankoknak több milliárd dollár értékben új részvényeket kell kibocsátaniuk, és ha ezekre nincs elég vevő, akkor a maradékot az állam vásárolja fel. A papírok egy részét közvetlenül a kincstár szerzi meg. A csomag része az is, hogy befagyasztják a bankvezetői fizetéseket és a prémiumokat.

Emellett garanciákat vezetnek be arra, hogy a vállalkozások és a lakásvásárlók továbbra is hitelhez juthassanak. A több százmilliárd dolláros amerikai intézkedésekkel szemben a brit terv kifejezetten megpróbálja arra ösztönözni a bankokat, hogy egymásnak hitelezzenek - hiszen éppen egymással szembeni bizalmatlanságuk súlyosbította a válságot.

A korábban a brit választók többsége által Mr Beannek csúfolt Gordon Brown miniszterelnök a feladat terhe alatt valóságos Supermanné vált - írták róla elemzők, mivel az ő javaslatai határozták meg a pénzpiaci válságról tágyaló szerdai EU-csúcs napirendjét is.

Gyurcsány, a válságmenedzser

Politikai szempontból, Gordon Brownhoz hasonlóan Gyurcsány Ferenc is profitál a válságból: ő most a megosztottságon felülemelkedő válságmenedzser - bár arról vitatkoznak a szakértők, hogy valóban kezelik-e a válságot a miniszterelnök tervei. Azok ugyanis az angol példától eltérően nem a bankrendszerre, hanem a költségvetési megszorításokra koncentrálnak.

A 12 pontos miniszterelnöki terv egyetlen, a pénzügyi rendszert érintő eleme, hogy az állam garanciát vállal a bankbetétekért. Egyébként a kormány elhalasztja az adócsökkentési és az Új Tulajdonosi Programot, módosítja a hiánycélt 4 százalékról 2,9 százalékra, valamint fél évre befagyasztja a reálbéreket.

Több pénzt ad a kis- és középvállalkozásoknak, javítja a bankok hiteladási képességét, bár ezzel ellentétes hír, hogy a pénzintézetek lényegében már alig-alig adnak hiteleket. A befagyott állampapírpiacba pedig úgy próbál életet lehelni a kormányzat, hogy lehetővé teszi a befektetési alapoknak, illetve a nyugdíjpénztáraknak is, hogy korlátlanul vásárolhassanak állampapírokat.Ezen kívül a kabinet szorgalmazza a költségvetési plafonról szóló törvény megalkotását és a Költségvetési Tanács felállítását.

Ezek érdekében a magyar miniszterelnök brit kollégájáéhoz hasonló retorikát alkalmaz. Egyik parlamenti tájékoztatóján például így fogalmazott: "Magyarország nem tűri, ha támadják a bankjait, ha támadják a betéteseit, ha támadják a befektetőit, ha támadják a devizáját."

Brown négy pontja

Gordon Brown új szabályok közé akarja szorítani a nemzetközi kapitalizmust. Négypontos terve szerint létre kell hozni egy válságelőrejelző rendszert, nemzetközileg elfogadott felügyeleti szabályokat kell bevezetni, a határokon átnyúló szerveknek kell figyelemmel kísérnie a 30 legnagyobb multinacionális cég működését, és a válságok idején összehangolt fellépésre van szükség.

A brit miniszterelnök sürgette azt is, hogy a javaslatot sürgősen vitassák meg az Egyesült Államok, India, Kína és más országok képviselőivel.

Gyurcsány négy pontja

Gyurcsány Ferenc is ambiciózus javaslatokkal érkezett a brüsszeli tanácskozásra - ő is néggyel, mint Brown.

Az első magyar javaslat egyrészt megváltoztatná a kohéziós politikai szabályozást a kis- és közepes vállalatok javára, így az egyes programokon belül kisebb lenne a nemzeti hozzájárulás minimálisan megkövetelt mértéke.

A második ötlet egy maastrichti kritériumot érint. Eszerint recessziós időben fel kellene függeszteni a GDP arányosan háromszázalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget.

Az Európai Központi Bank, függetlenül attól, hogy egy ország tagja-e az euróövezetnek, ugyanazokat az intervenciós eszközöket használhassa az Európai Unió tagjainak esetében - ez a harmadik javaslat. A negyedik szerint a pénzügyi felügyeletek tevékenységében új, egységes uniós szabályozásra van szükség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×