Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

"A hatóság a maga számára nem érzi kötelezőnek a szabályok betartását"

Késlekedés, lassú döntéshozatal, a határidők csúszása - ez jellemzi az európai uniós pályázatok lebonyolítását. Sok esetben a pályáztató hatóságok nem tartják be a törvényben rögzített határidőket. Egy hét után a jogszabályi előírások idézésével válaszolt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség arra, hogy a hatóságok miért nem tartják be a jogszabályokat. Bár korábban a területet felügyelő miniszter felelősségre vonást is kilátásba helyezett, a nem egy esetben több tízmilliós vagy milliárdos pályázatok elbírálása szinte folyamatosan késik.

A városrehabilitációval összefüggő közép-dunátúli operatív program esetében még 6 hét sem volt elegendő arra, hogy az európai uniós pályázatokat elbírálja vagy a hiánypótló leveleket kiküldje az illetékes irányító hatóság. Itt egyébként pályázati dömping sem volt, ugyanis mindössze három dokumentum érkezett be.

S akkor lehet még sorolni legalább egy tucat olyan, leginkább regionális kiírást, amelyeknél a hatóság saját magára nézve nem érzi kötelezőnek a szabályok betartását. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnél a pályázat elbírálási határidő 75 nap, amelynek megsértése egyben jogszabálysértés is.

A visszás helyzetre már az Állami Számvevőszék 2007-es jelentése is felhívta a figyelmet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az InfoRádió által egy héttel ezelőtt írásban feltett kérdésekre azt válaszolta, hogy az uniós források elbírálási folyamata sakkóra módszer szerint működik, azaz például a hiánypótlás esetére megáll az idő.

Kétfordulós kiválasztás esetén az első fordulóban akár 120 napra is kitolódhat a határidő, ha a projektjavaslat támogatási igénye meghaladja az 5 milliárd forintot.

A késlekedés nem csak azokra a pályázatokra jellemző, amelyeken sokan indulnak, hanem azokra is, ahol mindössze 10-12-en pályáznak. Konkrét példák vannak a közoktatási infrastruktúra, a turisztika, a kereskedelmi szálláshely vagy a járóbeteg-szakellátás területein. Itt a pályázók nem egy esetben ez év januárja-februárja óta várnak a fejleményekre. Közben a vállalkozásnak vagy a településnek tovább kell lépnie, és ez a lassúság akár súlyos milliókba is kerülhet, amelyet aztán senkin nem tud számon kérni.

Tavaly tavasszal az uniós források felhasználást felügyelő miniszter is elismerte a rendszer lassúságát, és az I. Nemzeti Fejlesztési Tervre vonatkozóan elrendelte az úgynevezett tavaszi nagytakarítást, melynek keretében az előző évek elmaradásait szeptemberig rendezték.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnél viszont már egykapus az ügyintézés, azaz egy lebonyolító szervezet van. Egy-egy projektért így egy személy a felelős, akinek a javadalmazása is függ ettől. Bajnai Gordon erről az InfoRádió Eurokassza című műsorának beszélt az elmúlt év legvégén.

"Oda szeretném eljuttani az intézményrendszert, hogy képes legyen saját maga is akár szankciókat is vállalni ezért. Mi most ezeket a szankciókat érvényesítjük a közreműködők felé, de a vállalkozók ezt közvetlenül nem tudják érvényesíteni" - jelentette ki.

Felelősségre vonásról azóta sem lehetett hallani, viszont a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több olyan lehetőséget megemlített, amelyek segítségével a pályázó és a pályáztató kommunikálhat egymással. Ez viszont nem érinti azt a kérdést, hogy a Nemzeti fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek miért nem tartják be a jogszabályban előírt határidőket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×