Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Tízmilliárdokra feni fogát az APEH

Több mint 180 adózónak volt jelentős adóhátraléka a második negyedév végén; az érintettek összesen 37,2 milliárd forintot nem fizettek be, és ezért mintegy 30 milliárdos bírságra számíthatnak.

Az APEH negyedévente teszi közzé azoknak az adózóknak az adatait, akiknél jogerős határozatban jelentős összegű adóhiányt állapított meg és fizetési kötelezettségüket nem teljesítették az előírt határidőre.

A listára a magánszemélyek 10 millió forintot, más adózók 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiány esetén kerülhetnek fel. A mostani névsorban szereplő 181 adós közül 110 vállalkozás, 71 pedig magánszemély.

A kiemelt adósok átlagos tartozása az adóhiányt tekintve mintegy 205,6 millió forint, bírságokkal együtt 370,7 millió forint. A legnagyobb adósok között most is sok a felszámolás alatt álló cég, ami rontja a velük szembeni követelés megtérülésének esélyét.

Egymilliárd forint feletti adóhiánya négy cégnek van. A magánszemélyek közül 169 millió forinttal lehetett a pálmát elvinni, 100 millió forintnál nagyobb adóhiánya a listavezetővel együtt három embernek van.

Az adóhiány összege szerinti sorrend alapján első a listán a felszámolás alatt lévő, pirtói székhelyű VEKTOR TERM NOVA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1,727 milliárd forint adóhiánnyal, amelyhez 1,311 milliárd forint bírság társul. Második a budapesti M2 DATA Hungary Nemzetközi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1,465 milliárdos adóhiánnyal és 1,047 milliárd forint bírsággal.

Harmadik az érdi, felszámolás alatt álló GATE-COMP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1,338 milliárd forint adótartozással és 934 millió forintnyi bírsággal. Szintén milliárdos, 1,067 milliárd forintos adóhiányt halmozott fel az üllői COMPACT DIRECT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., ebben az esetben a bírság és a kamat összege 745 millió forint.

A magánszemélyek közül a fővárosi Gazsi István áll az első helyen mintegy 169 milliós adóhiánnyal és 182 millió forintos jogkövetkezménnyel. A dabasi Pádár Csaba Sándor 108 millió + 84 millió, a győri Felber Zsolt 104 millió + 65 millió forinttal tartozik az adóhatóságnak.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×