Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Miből lehet finanszírozni az adócsökkentési terveket?

A kormány mindenképpen adót szeretne csökkenteni jövőre, azonban úgy tűnik, hogy a korábban hangoztatott mozgástér beszűkült vagy talán meg is szűnt. Elképzelhető, hogy a terhek mérséklése csak újabb áldozatok árán lenne lehetséges.

"Idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is marad. Azaz már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt, vagy hol emelünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a párszáz milliárd forinttal. Ez nagy dolog, ez ennek az elmúlt másfél évnek az eredménye!" Ezt mondta a miniszterelnök idén február 18-ai országértékelő beszédében.

Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalást követően szinte időről időre más nyilatkozatok láttak napvilágot az adócsökkentést illetően.

Leghangsúlyosabban a március 9-ei népszavazásra hivatkozva szűkítették a mozgásteret. Sőt, a Népszabadság csütörtöki száma már arról írt, hogy az egyes minisztériumoknak átlagosan 5 százalékos megszorításokkal kell számolniuk. A lap azt írja, hogy a pénzügyi tárca szerint a tervezett adócsökkentéshez mindenképpen tovább kell spórrolni a minisztériumi költségvetésen - többletpénz ugyanis nincs a büdzsében.

Gyurcsány Ferenc még a szocialisták június 27-ei dobogókői tanácskozásán is arról beszélt, hogy lesz pénz adócsökkentésre.

Mint mondta: a következő év költségvetési tervezésének folyamán lehetséges az állam működési költségeiből érdemben szabad szemmel látható mértékben adócsökkentés céljára takarékosan tervezni. A pénzügyminiszter számításai szerint a gazdaság fehéredésében folytatódik a tavalyi tendencia. 2007-ben 80-100 milliárd forint pótlólagos bevétel származik ebből. Ezt csillapodó üteműnek látjuk, de magas lesz jövőre is. Ami kifehéredik, azt adjuk vissza adócsökkentésben - mondta júniusban a kormányfő.

Ezzel szemben a magasabb inflációból és a gazdaság kifehérítéséből származó többletbevételeket a Pénzügyminisztérium szerint elviszik a nagyobb kamatok miatt fizetendő összegek, valamint az MSZP legfőbb szavazóbázisának tekinthető nyugdíjasok járandóságának kiegészítése.

Szintén a Népszabadság írt arról, hogy múlt pénteken rövid, mindössze egyórás zártkörű tanácskozáson egyeztettek adó- és járulék ügyekben Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök, néhány miniszter és az MSZP-frakció vezetői.

A lap korábban arról is beszámolt, hogy felvetődött a differenciált áfa-emelés lehetősége az adó- és járulékcsökkentéshez szükséges források bővítéséért. A pénteki találkozón ismét szóba került az áfa-ügy, az egyik felvetés szerint az élelmiszerek áfáját 15-17 százalékra lehetne csökkenteni, a többi kulcsot pedig differenciáltan 22-25 százalékra lehetne emelni. Mindezek természetesen továbbra is csak ötletek, a részleteket augusztus végéig kell kidolgozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×