Infostart.hu
eur:
364.48
usd:
319.89
bux:
144298.57
2026. július 23. csütörtök Lenke

Miből lehet finanszírozni az adócsökkentési terveket?

A kormány mindenképpen adót szeretne csökkenteni jövőre, azonban úgy tűnik, hogy a korábban hangoztatott mozgástér beszűkült vagy talán meg is szűnt. Elképzelhető, hogy a terhek mérséklése csak újabb áldozatok árán lenne lehetséges.

"Idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is marad. Azaz már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt, vagy hol emelünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a párszáz milliárd forinttal. Ez nagy dolog, ez ennek az elmúlt másfél évnek az eredménye!" Ezt mondta a miniszterelnök idén február 18-ai országértékelő beszédében.

Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalást követően szinte időről időre más nyilatkozatok láttak napvilágot az adócsökkentést illetően.

Leghangsúlyosabban a március 9-ei népszavazásra hivatkozva szűkítették a mozgásteret. Sőt, a Népszabadság csütörtöki száma már arról írt, hogy az egyes minisztériumoknak átlagosan 5 százalékos megszorításokkal kell számolniuk. A lap azt írja, hogy a pénzügyi tárca szerint a tervezett adócsökkentéshez mindenképpen tovább kell spórrolni a minisztériumi költségvetésen - többletpénz ugyanis nincs a büdzsében.

Gyurcsány Ferenc még a szocialisták június 27-ei dobogókői tanácskozásán is arról beszélt, hogy lesz pénz adócsökkentésre.

Mint mondta: a következő év költségvetési tervezésének folyamán lehetséges az állam működési költségeiből érdemben szabad szemmel látható mértékben adócsökkentés céljára takarékosan tervezni. A pénzügyminiszter számításai szerint a gazdaság fehéredésében folytatódik a tavalyi tendencia. 2007-ben 80-100 milliárd forint pótlólagos bevétel származik ebből. Ezt csillapodó üteműnek látjuk, de magas lesz jövőre is. Ami kifehéredik, azt adjuk vissza adócsökkentésben - mondta júniusban a kormányfő.

Ezzel szemben a magasabb inflációból és a gazdaság kifehérítéséből származó többletbevételeket a Pénzügyminisztérium szerint elviszik a nagyobb kamatok miatt fizetendő összegek, valamint az MSZP legfőbb szavazóbázisának tekinthető nyugdíjasok járandóságának kiegészítése.

Szintén a Népszabadság írt arról, hogy múlt pénteken rövid, mindössze egyórás zártkörű tanácskozáson egyeztettek adó- és járulék ügyekben Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök, néhány miniszter és az MSZP-frakció vezetői.

A lap korábban arról is beszámolt, hogy felvetődött a differenciált áfa-emelés lehetősége az adó- és járulékcsökkentéshez szükséges források bővítéséért. A pénteki találkozón ismét szóba került az áfa-ügy, az egyik felvetés szerint az élelmiszerek áfáját 15-17 százalékra lehetne csökkenteni, a többi kulcsot pedig differenciáltan 22-25 százalékra lehetne emelni. Mindezek természetesen továbbra is csak ötletek, a részleteket augusztus végéig kell kidolgozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter friss bejelentései: a következő államfő nem a politika világából fog érkezni

Magyar Péter friss bejelentései: a következő államfő nem a politika világából fog érkezni

Szeptembertől jön a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, dolgoznak a tűzifa áfamentességén, és az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentésén is – mondta Magyar Péter. Miniszterek, államtitkárok nem kapnak pénzt, ha felügyelőbizottsági tagok lesznek. Az állami cégek vezetőinél is jön a bérplafon. Tárgyalnak a politikusok és velük egy háztartásban élők vagyonosodási vizsgálatáról 20 évre visszamenőleg. Négy Eximbankhoz kötődő ügyben, 1000 milliárd forintos értékű ügyekben tettek feljelentést, köztük a volt Szofitel-szálló, a Duna Aszfalt és a dunakeszi járműjavító ügyében. Volt politikusból most nem lesz államfő, ez is kiderült.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Nem változtatott az irányadó kamaton az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntése során, a betéti ráta maradt 2,25 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést a piacok számára, a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy Christine Lagarde jegybankelnök milyen hangnemben értékeli az energiaárak gyors emelkedését és az inflációs kilátásokat. Bár elemzők szerint Lagarde maradhat az adatfüggő üzemmód és az el nem köteleződés narratívája mellett, a sajtótájékoztatón akár a jövőbeli kamatemelés(ek)kel kapcsolatban is elhangozhat pár utalás. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×