Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Kádár-kori állapotok a szerb-magyar határon

A mai napig egy 1973-as, Jugoszlávia és a Magyar Népköztársaság között köttetett egyezmény szabályozza a magyar-szerb határforgalmat. A rendőrség évek óta új megállapodást sürget, az ORFK Határrendészeti Főosztályának vezetője viszont az InfoRádiónak azt mondta: a szerbek eddig nem reagáltak a hivatalos magyar megkeresésre.

Kovács Zoltán kifejtette: mára az 1973-as megállapodás teljesen elavult, mivel nincsen benne tisztázva a határátkelőhelyek státusza, a közúti forgalmat pedig szinte egyáltalán nem szabályozza.

Ez indokolná egy új megállapodás létrejöttét, különösen, hogy Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, 2007 végén pedig a schengeni övezetbe. A kor követelményeinek megfelelően kellene rendezni ezeket a kérdéseket - tette hozzá.

Az Országos Rendőr-főkapitányág Határrendészeti Főosztályának vezetője közölte: rendezetlen például a tiszaszigeti határátkelőhely státusza, mivel ott a megállapodás szerint csak magyar és jugoszláv állampolgárok közlekedhetnek. Magyarország számára ez az uniós csatlakozást követően tarthatatlanná vált, hiszen más uniós állampolgároknak is a magyarokéval azonos jogokat kellene biztosítani, de a szerb hatóságoktól függ, hogy beléptetnek-e egy német vagy francia állampolgárt. Emellett nehéz értelmezni a jugoszláv állampolgár kifejezést is.

Ebből a kezdeti időszakban volt konfliktus, és bár mostanra normalizálódott a helyzet, de az alapállást akkor is tisztázni kellene - hangsúlyozta Kovács Zoltán.

Az ezredes szólt arról is, hogy az egyezmény magyar tervezete elkészült, el is küldték azt a szerb félnek, de az eddig nem reagált.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×