Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Birtokpör Brüsszellel: visszajárnak-e a parcella-milliárdok?

Nem értenek egyet a kormánypárti és ellenzéki politikusok, hogy megbünteti-e az Európai Unió Magyarországot a jogosulatlanul igénybe vett agrártámogatások miatt. Demendi László, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista tagja szerint nincs szó büntetésről. Font Sándor, a testület ellenzéki politikusa viszont arról számolt be a zárt tanácskozás után, hogy az unió 35 millió eurós (mintegy 8,1 milliárd forint) bírságot helyezett kilátásba.

Nem kapott büntetést Magyarország az Európai Uniótól a területalapú támogatások ügyében - közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista tagja. Demendi László a testület rendkívüli zárt ülését követően beszélt erről.

A szocialista politikus hangsúlyozta: az unió nem jelölt meg konkrét számokat, és jelenleg úgynevezett egyeztetési eljárás zajlik az ügyben.

Az InfoRádió kérdésére közölte: Brüsszel kockázatokat lát a magyarországi parcellaazonosító-rendszerben, valamint a helyes mezőgazdasági és környezeti állapottal kapcsolatban van kifogása, mivel szerinte a közösség nem akarja figyelembe venni a magyarországi viszonyokat. Hozzátette: a kifogásolt rendszerek megfelelnek az uniós előírásoknak.

A politikus hangsúlyozta: ha az EU mégis megbünteti az országot, azt nem a gazdáknak kell kifizetni, hanem jövőre ennyivel kevesebb agrártámogatást kap majd az ország. Mivel zárt ülést tartottak a tervezett magyar válaszról, Demendi László csak a saját véleményét mondhatta el, nem beszélhetett az ülésen elhangzottakról.

A bizottság fideszes tagja, Font Sándor azt mondta: az ülésen elhangzottak konkrét számok, méghozzá az említett 35 millió euró. Szerinte egyértelmű a kormány felelőssége, és ez az ügy csak a jéghegy csúcsa, mert várható, hogy az EU ezután folyamatosan vizsgálja majd az országot.

Korábban a Magyar Nemzet írt arról, hogy csaknem tízmilliárd forintra bírságolta Magyarországot az Európai Unió, mert az agrártárca az előírások ellenére nem frissítette három év után a területalapú támogatások odaítélésének alapjául szolgáló úgynevezett parcella-nyilvántartásokat.

Mégis a gazdák fizetnek?

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) Országos Szövetségének igazgatója az InfoRádióban kijelentette: bizonyítéka van arra, hogy a kormány a gazdákkal fizettetné meg a Magyarországgal szemben kilátásba helyezett 35 millió eurós büntetést.

Birtokomban van az a levél, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a megyei MVH-elnököknek küldött belső tájékoztatás címén, ebben konkrétan szerepel a 9 milliárd forintos nagyságrendű finanszírozásból való kizárás, vagyis a bírságot az agrártárca a gazdákkal akarja megfizettetni - mondta Budai Gyula.

Hozzátette: a magyar gazdákat olyan dologért akarják felelősségre vonni, amelyről nem tehetnek, mivel a támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatai, 2000-es térképe alapján nyújtották be.

Ha a gazdálkodók tévedtek, akkor azért tévedtek, mert nem megfelelő adatokat kaptak a vidékfejlesztési hivataltól - fogalmazott a Magosz Országos Szövetségének igazgatója.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×