Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Alternatív javaslat a Szentendre és Szigetmonostor közötti kis híd helyére

A Szentendre és Szigetmonostor közötti úgynevezett kis híd helyének kijelölésével kapcsolatban alternatív minisztériumi javaslatot terjesztett elő Csepi Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium közlekedési szakállamtitkára a szigetmonostori és a szentendrei polgármesterekkel csütörtökön folytatott egyeztetésen.

A kis híd helyének kijelölése azért lett sürgős, mivel augusztus végére elkészül a Megyeri híd, amelyhez a forgalomba helyezési engedélyt szeptember végéig ki kell adni. A nagy híd jogerős építési engedélye tartalmazza azt a kikötést, hogy a kis hidat is meg kell építeni.

Az egyeztetést követően Csepi Lajos az MTI érdeklődésére elmondta: a két önkormányzat a katonai kiképző bázis területére szerette volna a híd egyik lábát építtetni, ennek érdekében a közlekedési minisztérium levélben fordult a honvédelmi tárcához. Válaszlevelében a honvédelmi miniszter azt kérte, hogy más helyszínt keressenek a hídnak, mert a kiképző bázis egysége nem bontható meg.

Csepi Lajos elmondta: az alternatív javaslatuk egyik eleme egy korábban felmerült lehetőség, miszerint kisebb méretű kerékpáros és gyalogátkelő híd épüljön a két település között. Ezen kívül jelentős mértékben javítanák Szigetmonostor infrastruktúráját. Egyebek között felújítanának, megépítenének a szigeten bizonyos utakat. Megvizsgálnák, továbbá, hogy van-e lehetőség rendszeres hajójárat megszervezésére a Szentendrei sziget és Budapest között, mivel szakértői vélemények szerint, egy ilyen megoldásnak majdnem olyan menetidő lehetősége van, mint a HÉV-nek.

A szakállamtitkár tájékoztatása szerint beszéltek arról is, hogy a horányi komphoz vezető utat kiépítik, továbbá a horányi és a szentendrei oldalon lévő komplejárót rendbe hozzák. A horányi és a Határcsárda kompot kicserélnék, illetve a szigeten kétóránként járó autóbuszjáratot közlekedtetnének.

Csepi Lajos elmondta: a Szigetmonostornak tett kompenzációs javaslat során azzal érvelt, hogy az infrastruktúra jelentős javítása és a kishíd megépítése megoldja az ott élő lakosok gondjait, és jobban illik a tájhoz turisztikai szempontból is.

A szakállamtitkár jelezte: a szigetmonostori polgármestertől azt az ígértet kapta, hogy a tárca javaslatát a képviselőtestület elé terjeszti.

Csepi Lajos tájékoztatása szerint a megbeszélésen szóba került az is, hogy a katonai kiképző központ helyett keressenek újabb helyszínt a hídnak Szigetmonostor és Szentendre között. A szakállamtitkár szerint kevés olyan helyszín van, amely eddig nem került szóba, és amelyről a két önkormányzat meg tudna egyezni.

Szóba jöhet még egy helyszín délen, közelebb Budapesthez, de ezzel az a gond, hogy a főváros vízellátását biztosító kutak nagy része itt található - mondta szakállamtitkár. Közölte: azt az ígéretet tette, hogy felveszi a kapcsolatot a környezetvédelmi tárcával, illetve a vízművekkel, és konzultál velük arról, hogy a környezet érdemi sérülése nélkül lehetne-e ott hidat építeni.

Csepi Lajos úgy ítélte meg, hogy az alternatív javaslat fogadtatása alapján nem reménytelen a dolog, és reméli, valamilyen megoldásra jutnak, így nem lesz akadálya a Megyeri híd forgalomba helyezésének.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×