Ezért népszavazást kezdeményezne, és a kérdést az OVB már márciusban hitelesítette is. A határozatot megtámadták, ám a döntést az Alkotmánybíróság a napokban helybenhagyta. Ha sikerülne kétszázezer támogatót szereznie, a parlamentnek módosítania kellene az EP-választásról szóló törvényt.

A Magyar Nemzet arról számol be, hogy nem érvényesül az uniós cél: nem a legszegényebbek, hanem a leggazdagabb térségek és pályázók jutottak a legtöbb uniós pénzhez az első fejlesztési terv forrásainak kiosztásakor. Nem csökkent a régiók közti szakadék. A felzárkózást szolgáló összegek harminc százalékát Budapest és Pest megye kapta, míg a többi megye ennek töredékéhez sem jutott hozzá. Ez a pályázati feltételek nehézségeivel, a beadandó dokumentáció bonyolultságával és a fizetési késedelmekkel magyarázható. A legszegényebbek, például Nógrád megye mindössze 1,5, Békés megye 3,2 százalékot kapott.

Az index.hu összeállítást közöl arról, hogy a következő két évben a magyar lakosság közel egyharmada tervez autóvásárlást. A Budapest Bank anyavállalata által készített kutatásban öt európai ország autóvezetési és vásárlási szokásait vizsgálták. A kutatás szerint mi, magyarok szánjuk a legmagasabb összeget: 2,2 millió forintot új autóra. A magyarok körében a kisméretű kombi autók a legnépszerűbbek, a megkérdezettek leginkább a Suzuki vagy Opel márkájú autót vásárolnának. Bár a már használatban lévő autók közül a piros, a fehér és a kék színű a leggyakoribb, a megkérdezettek 21 százaléka a fekete színű új autónak örülne.

A Világgazdaság cikke szerint segédkezet nyújthat az eladósodott magánszemélyeknek a személyi csőd bevezetése. Az igazságügyi és rendészeti tárca elképzelésesei szerint a támogatás nem feltétlenül jelentene egyet az adósságleírással, és a jóhiszemű bajbajutottaknak komoly kötelezettséget kell vállalniuk ahhoz, hogy mentesüljenek a tartozásuk egy része alól. Az egyes uniós tagállamokban létező modellek beható elemzése és érdemi szakmai-társadalmi vita, illetve hatásvizsgálat után dönthető el, szükség van-e az adósoknak nyújtandó intézményes segítségre Magyarországon is, és ha igen, milyen konstrukcióban.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy a második negyedév végéig, az egy és két forintosok bevonásának bejelentése óta 158 millió darab egy és 188 millió darab kétforintos érmét váltottak vissza. Az MNB negyedéves jelentése szerint, bár 2013-ig visszaváltják az érméket, a jegybank nem számol további jelentős rohammal. A minimálisan elvárt 500 tonna fémmel szemben eddig 924 tonna került a jegybankhoz, ebből 74 tonna karitatív gyűjtésekből származott, amit civil szervezetek részére váltott be az MNB.