Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina

Parragh: Lehetne 7-8 százalékos a gazdasági növekedés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kormánynak a gazdaság kifehérítéséből eddig származó 100 milliárd forintot adócsökkentés formájában vissza kell adnia a vállalkozásoknak. Parragh László az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: ezzel, az állam kiadásainak csökkentésével és az uniós források átcsoportosításával ezermilliárdos is lehetne a tehermérséklés.

A gazdaság valóban fehéredik, nem kevés feszültség árán - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Parragh László. Hozzátette: a kérdés az, hogy a fehéredésből származó pénz mikor jön vissza a gazdaságba. Hiszen a kormány azt mondta, hogy többen fogunk fizetni kevesebbet.

Tudjuk azt - a kormányzat állítja -, hogy körülbelül 100 milliárd forint többletbevételt hoz a fehérítés - mutatott rá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Õ úgy gondolja, ha ez így van, akkor ezt a pénzt adócsökkentés formájában vissza kellene juttatni a gazdaság szereplőinek, például az egészségügyi hozzájárulás eltörlésével.

Persze 100 milliárd forintnak nincs érezhető hatása, 1000 milliárdnak azonban már van. De van más forrás is - jelezte Parragh László, aki szerint elkerülhetetlen a kiadáscsökkentés, az uniós források átcsoportosítása. Ez 500 milliárd forintot jelenthet, s így összerakható az 1000 milliárd.

Azt mondja a számvevőszék, hogy a mostani uniós források 2,7 százaléknyi többletnövekedést idéznek elő a gazdaságban az idén, és 2,9-et jövőre. A jegybank elnöke szerint a magyar gazdaság belső növekedési ereje mintegy 3-3,5 százalék - mutatott rá az elnök.

Ha a kettőt összeadjuk, és hozzá tudunk rendelni további uniós forrásokat, bőven el lehetne érni az akár 7-8 százalékos gazdasági növekedést is egy három éves gazdaságpolitikai programmal - vélekedett az Aréna vendége. Az erőforrások megvannak - mondta Parragh László -, a kérdés, hogy a politika hajlandó-e átrendezni ezeket.Az elnök szerint több a kára az erős forintnak, mint a haszna. A költségvetés számára ez jó, hiszen csökkenti a terheket, az exportáló cégeknek, elsősorban a mezőgazdaságnak pedig rossz, hiszen itt többletjövedelem keletkezhetne. Az exporttevékenység azonban így kisebb mértékben jelenik meg a bevételekben - fejtette ki Parragh László.

Rámutatott: gazdaságpolitikai probléma, hogy amikor a jegybanknak azt mondjuk, hogy egyedüli célnak tekintse az infláció leszorítását, elfelejtjük, hogy az egész világon ellenkező irányba tartanak az inflációs folyamatok. És elfelejtjük azt is, hogy a makrogazdasági mutatóink nem úgy alakultak, ahogyan elképzeltük. Minden mutatónk rosszabb, mint az eredeti tervek, kivéve a hiánycélt.

Fontos lenne, hogy a gazdaságpolitikai célokra is odafigyeljen a jegybank - jegyezte meg az elnök. Talán az lenne a megoldás, ha megjelölnénk egy céldátumot és egy célárfolyamot. Az inflációs célok azonban csak még erősebb forintot fognak produkálni. Az alapkamattal jelentős bajaink lehetnek, és a forint a 230-as sávban fog maradni.

Ha a jegybank gazdaságpolitikai célokat is néz, akkor megnövekszik a politikai befolyásolás veszélye - vetette föl a riporter. Parragh László úgy válaszolt: ez igaz, ellenkező esetben viszont tönkremegy a gazdasági fele, a kis- és középvállalatok jó része fejre fog állni.

Még csak két hónapja zajlik a folyamat, a mérlegekben még nem látható a következménye. Ha egy cég 7-8 százalék bevétellel tervez, de 10 százalékkal elmozdul az árfolyam egyik pillanatról a másikra, azt nem fogja túlélni. Az lenne az érdekünk, hogy az árfolyam a termelés és hatékonyság erősödésével együtt erősödjön. A kettő menjen kéz a kézben - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

„Örök időkre szóló” megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnök szerint: úgy tűnik, az Egyesült Államok már nem akarja magához csatolni a kulcsfontosságú szigetet, viszont hatalmas katonai bázist épít ott. A dán és a grönlandi autonóm kormány is megerősítette az egyezség hírét. A megállapodást a jövő héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris hetén írják alá.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Donald Trump pénteken aláírta az új amerikai szankciós törvényt, amely akár 100 százalékos pótlólagos vámot tesz lehetővé azokra az országokra, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt. A jogszabály elsősorban Kínát, Indiát és Törökországot célozza, de Magyarország is érintett lehet, mivel az EU legnagyobb orosz energiaimportőreként szerepel, és a törvény eredeti indoklása Oroszország öt legnagyobb földgáz-vásárlója között tartotta számon. A szankció nem az orosz energiára, hanem az érintett országból az Egyesült Államokba irányuló teljes áruimportra vonatkozna, ami a mintegy 11,8 milliárd dolláros magyar–amerikai áruforgalmat is veszélyeztetheti. A magyar kormány már reagált: Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke Washingtonban kezdeményezte Magyarország mentességeinek meghosszabbítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×