A Világgazdaság cikke szerint látványos felfutás várható a következő három-öt évben a magyarországi szállodafejlesztéseknél. Az itt megtelepedett nagyobb nemzetközi ingatlancégek erre alapozva indították be vagy tervezik az önálló hotelüzletágat. Hiány főleg a két-három csillagos szállodákból van Magyarországon, ezért elsősorban ezeknél számíthatunk nagy fejlesztési hullámra. Átalakul a fővárosközpontú szemlélet is; a cégek mind gyakrabban térképezik fel a megyeszékhelyeket, illetve a Balaton, a Dunakanyar és Északkelet-Magyarország lehetőségeit. Budapest belvárosában a következő néhány esztendőben legfeljebb évi egy-két új felső kategóriás szálloda nyílhat, ugyanakkor a repülőtéri folyosónak is hívott Üllői út, továbbá más kivezető főútvonalak mentén üzletileg indokolt lehet több három- vagy négycsillagos bizniszhotel megjelenése.

A korbácsrendelet új változata

Nem vezeti be a kormány a háziorvosok vényírási szabadságát korlátozó, úgynevezett korbácsrendeletet - írja a Népszabadság. Július elseje után sem bünteti, de figyeli az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a gyógyszert felíró orvosokat - közölte a lappal Kökény Mihály (MSZP). A korábbi, úgynevezett korbácsrendelet új változata készül, de abban már nincs szó szankciókról. Az egészségpolitikus szerint a jövő hónap elején az eredetileg tervezett büntetőszankciók helyett egy több hónapos monitorozási időszak következik. Aki a megfigyelési időszak alatt, az átlagos körzetekben felhasznált gyógyszertámogatás összegét tartósan és legalább 50 százalékkal túllépi, helyszíni és tételes ellenőrzésre számíthat.

Renitens vádlottak

A kábultságig benyugtatózott vádlottak, a váratlan védőváltások az ítélethirdetés előtt - és még hoszszan lehetne folytatni a sort azokkal a technikákkal, amelyekkel a renitens vádlottak az eljárás elhúzására törekednek - írja a Népszabadság. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács adatai szerint tavaly a helyi bíróságokon 127 352 első fokon kitűzött büntetőperből 71386-ot kellett elnapolni, illetve elhalasztani. Erre 23553 esetben azért volt szükség, mert a vádlott nem jelent meg. A probléma a megyei bíróságokon is ismert. A bírók igyekeznek "lépést tartani" a kiskapukat kihasználó vádlottakkal, és nekik is megvannak a maguk technikái.

Drága szúnyogirtás

A Magyar Nemzet azt írja: folyamatosan ráfizetnek az önkormányzatok és a Magyar Turizmus Zrt. a szúnyogirtásra, mert az ország nagy résén évek óta a KISZ KB utolsó főnökének, Nagy Imrének a cége végzi a kártevők gyérítését - a konkurens cégeknél jóval drágábban. A Közbeszerzési Döntőbizottság a "fazonra igazított" pályázati kiírások miatt több alkalommal megbüntette az önkormányzati szövetségeket, ám az ismételt pályázatokon mégiscsak Nagy cége nyerte rendre a zsíros megrendeléseket. A nagyjából 500 ezer hektárnyi területen végzett szúnyogirtás egy rivális cég szerint 4-5 milliárd forintos piacot jelent. A lap birtokába került dokumentumok viszont arról tanúskodnak: Nagy cége nemcsak drágábban kínálja szolgáltatását, de még repülési engedéllyel sem rendelkezik. A volt KISZ-vezér szerint ez azonban nem jelenthet problémát.

Külsős postások

A Magyar Nemzet azt írja: augusztustól négy megyében külsősök veszik át a postai szolgáltatások ellátását. A Magyar Posta tavaly októberben hirdette meg a társaság a hálózat "fokozatos átalakítását, korszerűsítését" célzó Postapartner programot, amelynek egyik formája, hogy vállalkozásokat, önkormányzatokat vonnak be a postai szolgáltatások ellátására. A program első ütemében Heves, Komárom-Esztergom, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 291 postájának üzemeltetését ajánlotta fel a cég. Az érdeklődés vegyes, ugyanis a négy megyében összesen 39 olyan posta van, amely senkit nem érdekelt. Tomecskó Tamás, a posta szóvivője a lapnak elmondta: ezeken a településeken sem szűnik meg a postai szolgáltatás, a Magyar Posta végzi a továbbiakban is.

Nyugdíjreform

A Napi Gazdaság azt írja: a közigazgatási fősodortól eltérően nem tart szükségesnek gyors beavatkozást a nyugdíjrendszerben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője, aki szerint az egyensúlyt leginkább szolgáló megoldás egy, a 2015-2025 közötti időszakban végrehajtott korhatár-emelési program lehetne, ami alatt a mai korhatárt fokozatosan emelnék három évvel. Barát Gábor főigazgató szerint óvatosan kellene dobálózni a különböző járulékcsökkentési tervekkel. Szerinte a nyugdíjrendszerben rövid távon érdemleges kiadáscsökkentést nem lehet elérni. Elképzelése szerint a nem a bérekre rakódó elvonásokból, például a fogyasztási adókból lehetne normatív alapon pótolni a járulékkiesést.