A pénteki BKV-sztrájk legfőbb okaként emlegetett finanszírozási problémákat a fővárosi önkormányzat több mint tíz éve görgeti maga előtt. Az elmúlt időszakban egyetlen kegyelmi pillanat volt, 2003-ban, amikor sikerült elérni, hogy az állam konszolidálja a céget, azaz kifizesse mintegy 30 milliárd forintos adósságát.

Az akkor nullára csökkent adósság azonban a különböző nagyberuházásokra, például a 2-es metró felújítására, a 4-es metró építésére, villamos vásárlásra felvett kölcsönök miatt 4 év alatt 70 milliárdra növekedett, a veszteség pedig 2007-ben elérte a 17 milliárd forintot.

A BKV tavaly januárban hivatalba lépett vezérigazgatója azt ígérte, hogy 2008-ra rendbe teszi a cég gazdálkodását, nullszaldós költségvetést ér el. Az idei üzleti terv szerint a 17 milliárd forintos veszteségből 11 milliárd forintot le tudott faragni a cég, ám a maradék 6 milliárdos veszteség megszüntetését csak a teljesítmény visszafogásával, magyarul járatmegszüntetéssel és járatritkítással lehet elérni.

A csomaggal kezdődtek a botrányok

A 6 milliárdos csomag idei bejelentésekor kezdődtek a botrányok: először a civil szervezetek, majd a kerületek, legvégül pedig a BKV szakszervezetei tiltakoztak. Ennek hatására a járatcsökkentési terv egyre kisebb megtakarítást hozott volna, először 3 milliárdos, majd 2 milliárdos lett, sőt ezen a héten tulajdonképpen meg is bukott, hiszen a városüzemeltetési bizottság és a BKV felügyelő bizottsága is visszautasította.

A BKV szakszervezetei, amelyek először a járatritkítások miatti létszámcsökkentésétől tartva sztrájkoltak, ezután már nem álltak meg. A sztrájktárgyalás felszínre hozta az évek óta veszteséges BKV rejtett problémáit, a dolgozók a finanszírozás hiányában gyakran rossz műszaki állapotú, összetákolt buszokról, balesetveszélyről beszéltek, és arról, hogy ideje hosszú távra rendezni a BKV finanszírozását, mielőtt még baj lesz.

A hiánynak nincs gazdája

Egyelőre azonban még rövidtávon sem biztosított a finanszírozás, hiszen az idei hatmilliárd forintos lyuk sincs betömve a BKV költségvetésében. Sőt, a főváros szerint a hatmilliárd valójában 18,5 milliárd lesz még éveken keresztül, ha belevesszük, hogy a közeljövőben le kell cserélni a trolibusz-flottát és 250 darab több, mint 20 éves autóbuszt, valamint néhány éven belül el kell kezdeni a millenniumi földalatti és a 3-as metró felújítását is.

A hiánynak azonban nincs gazdája. A BKV vezetése a fővárosra, a főváros az államra, az állam a fővárosra mutogat. Budapest és a kormány között pedig pillanatnyilag azon folyik a verseny, ki tudja jobban forgatni a számokat úgy, hogy bebizonyítsa, ő adott eddig többet a BKV-ra.