A szocialista pártelnök szerint a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb csalása történik Magyarországon most, a népszavazás után. Gyurcsány Ferenc az MSZP budapesti tanácsának egyik rendezvényén azt mondta: a referendum előtt az ellenzék azzal érvelt, hogy az egészségügynek nem jelent komoly bevételt a vizit-, illetve a kórházi napidíj, amelyek nem érintik a költségvetést, vasárnap este azonban már arról beszéltek, hogy szükség van erre a bevételre, és a kormánynak pótolnia kell ezeket a forrásokat. Úgy fogalmazott: aki ráveszi az embereket egy olyan magatartásra, amelyről mindvégig tudja, hogy egy sor problémát fog előidézni, az csal.

A Fidesz elnöke szerint az idén mindössze a teljes magyar költségvetés egy ezreléke a népszavazás miatt kieső összes bevétel. Orbán Viktor az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélte: éppen ezért a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj pótlásához a kormány részéről nem a pénz hiányzik, hanem az akarat. Az ellenzéki párt elnöke azt mondta: a népszavazáson született eredmény az idén 15,8 milliárd forintot érint, és szerinte ezt a pénzt a kormányzati luxuskiadások, például a reklámok vagy a felesleges bérek csökkentésével ellentételezni lehet. Orbán Viktor hangsúlyozta: az egészségügyi alapellátás biztosítására az alkotmány kötelezi az ország mindenkori vezetését. Úgy vélte: a kérdések 85 százalékos támogatottsága mellett nem lehet arra hivatkozni, hogy az emberek reflexből szavaztak.

Ágazati egyeztetést kezdeményez a népszavazás után kialakult helyzetről az egészségügyi miniszter. Horváth Ágnes közölte: tervei szerint a háziorvosok, a kórházak, a járóbeteg-szakellátók, a kamarák és a szakmai kollégiumok képviselőivel tárgyal a lehetséges kárenyhítésről. A miniszter hangsúlyozta: az egészségügyi kassza keretein belül nyitott minden kezdeményezésre, de konkrét javaslatokat vár, forrásmegjelöléssel.

A villamosenergia-ár inflációnövelő hatásának kivédése a kormány célja a Magyar Villamos Művek Zrt. szervezeti átalakításával és az árampiac szabályozásának módosításával - mondta a pénzügyminiszter. Veres János azután beszélt erről, hogy a miniszterelnök felkérte: tegyen lépéseket az árampiac valódi liberalizálására. A miniszter korábban a szakhatóságok tanulmányaira hivatkozva azt mondta: a Magyar Villamos Művek erőfölénye korlátozza a versenyt, ami növeli a fogyasztók kiszolgáltatottságát és magas árakat eredményez. A Fidesz szerint az árampiaci liberalizáció kudarcát a rossz előkészítés okozta, az árak emelkedéséért a kormány a felelős.

Távozik posztjáról a gazdasági tárca közlekedésért és energetikáért felelős szakállamtitkára. Felsmann Balázs az InfoRádiónak nem kívánta indokolni döntését. A minisztérium azt közölte: a tárca vezetője sajnálattal vette tudomásul a politikus elhatározását. Korábban az Index azt írta: a szakállamtitkár döntésének hátterében az áll, hogy a minisztérium piacpárti javaslatait rendre átírja az MSZP-frakció.

Magyarország napokon belül aláírhatja az Egyesült Államokkal az amerikai vízummentességről szóló nyilatkozatot - erősítette meg a távirati iroda információját Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. A hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a nyilatkozat hasonló lesz az észt-amerikai szerződéshez. Az Egyesült Államok budapesti sajtóattaséja mindössze annyit közölt: a kérdés hamarosan megoldódik, de nem tud konkrét időpontot mondani a nyilatkozat aláírására. --Közben az Európai Unió tagországai felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy tárgyaljon az uniós állampolgárok amerikai vízummentességéről.

Ismét nem jött létre megállapodás a MÁV és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete között az érdekképviselet sztrájkköveteléséről és a munkabeszüntetés idején nyújtandó még elégséges szolgáltatásról. A szakszervezet az eredeti követelését kiegészítette a gazdaságtalannak tartott 38 vasúti mellékvonal ügyével. Az egyeztetést hétfőn folytatják.

Pénteken délelőtt mutatja új ombudsman-jelöltjeit a parlamenti pártok frakcióvezetőinek Sólyom László államfő - mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Az államfőnek azért kell újra jelölteket állítania, mert február 25-én az Országgyűlés nem választotta meg sem a jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Fülöp Sándort, sem az adatvédelmi biztosnak jelölt Zombor Ferencet.