A pénzügyi tárca vezetője arról is beszélt, hogy az alacsonyabb uniós befizetés 25 milliárdos, a gyógyszer- és táppénz kiadások csökkenése 35 milliárdos, az egyéb kiadások mérséklődése pedig 37 milliárdos megtakarítást eredményezett. Veres János szerint 80 milliárd forint pluszbevételt jelent a gazdaság kifehéredése; ebből 25 milliárdot tesz ki a jövedéki adóbevételi többlet, 5 milliárd forintot az áfa, 50 milliárdot pedig az szja- és járulékbevétel. A miniszter azt is közölte: a kormányzati negyed megépítésének elmaradása eredményszemléletben nem érinti az idei költségvetést.

Lex-MOL: változatlan a magyar álláspont

Magyarországnak változatlan az álláspontja a stratégiai vállalatok védelme érdekében elfogadott jogszabályról - közölte a külügyminiszter. Göncz Kinga elmondta, hogy a kormány elküldte válaszát az Európai Bizottság novemberben megfogalmazott levelére, amelyben Brüsszel közölte: aggódik, hogy a törvény esetleg nem áll összhangban az uniós szabályozással, és sérti a tőke szabad mozgásának elvét. A külügyi tárca vezetője hozzátette: amennyiben az EU a magyar véleménnyel ellentétes álláspontra helyezkedik, akkor módosítják a jogszabályt. Göncz Kinga arról is beszélt, hogy van esély egy egységes uniós álláspont létrejöttére Koszovó jövőjéről, még mielőtt a tartomány kikiáltja függetlenségét. A Fidesz szerint jellegtelen és láthatatlan a magyar külpolitika. Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője azt mondta: Koszovó ügyében lehet egyetértés az ellenzék és a kormány között.

A PDSZ csatlakozik a népszavazási kezdeményezéshez

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is csatlakozik az egészségbiztosítás reformjával összefüggő népszavazási kezdeményezéshez - közölte az érdekképviselet elnöke. Kerpen Gábor elmondta: a szakszervezet abban érdekelt, hogy az egészségbiztosítási és ellátási rendszer fenntartható legyen, minősége javuljon, de ezeknek a garanciáit nem látják a jelenlegi törvényben, és kormányzati hatásvizsgálatot sem ismernek. A magánszemélyek által kezdeményezett népszavazáshoz a Liga Szakszervezetek, és több más társadalmi szervezet is csatlakozott; az aláírásgyűjtés január 9-én kezdődött.

Az MDF szerint fölösleges a kampány

Károsnak és feleslegesnek tartja a népszavazási kampányt a Magyar Demokrata Fórum. Csapody Miklós, a párt országgyűlési képviselője az InfoRádióban úgy vélte: a referendumban megfogalmazott kérdésekre a Parlamentben kellene választ találni. Az SZDSZ korábban bejelentette: 50 és 100 millió forint közötti összeget fordítanak a népszavazási kampányra. Horn Gábor, a szabad demokraták kampányfőnöke az InfoRádióban elmondta: bár a párt plakátjai már láthatók az utcákon, a kampány tényleges költségvetése még nem készült el. Az MSZP a reformok szükségességéről beszél majd a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett népszavazás kampányában. Nyakó István, a párt szóvivője az InfoRádióban hozzátette: legfeljebb 100 millió forintot költenek a kampányra.

Sztrájkkal fenyegetnek a buszvezetők

Sztrájkot helyeztek kilátásba január 22-ére a Kapos Volán autóbuszvezetői. Ezt az után közölte a vállalat szakszervezeti vezetője, hogy nem sikerült megállapodniuk a cégvezetéssel. Dobi István azt mondta: az érdekképviselet engedett korábbi 11 százalékos béremelési követeléséből, most 8 százalékról folyt az egyeztetés, amit a munkáltató - bár a korábbi 5 százalékos javaslatáról elmozdult - nem fogadott el. Közölte: csütörtökön lesz még egy utolsó tárgyalási forduló, de ha nem sikerül megállapodni, akkor 22-én és az azt követő két héten egy-egy hat, majd nyolc, illetve tíz órás sztrájkot tartanak.

Kompromisszum Németországban

Németországban 10 hónapig tartó bértárgyalások után kompromisszumos megállapodás született a vasúttársaság és a szakszervezetek között. Az egyezség értelmében a mozdonyvezetők február végéig 800 eurós egyszeri fizetés-kiegészítést kapnak, majd márciusban 8, szeptemberben pedig további 3 százalékkal emelik alapbérüket. Arról is megegyeztek, hogy megkezdik a tárgyalásokat a mozdonyvezetőkre vonatkozó önálló bérmegállapodási rendszer kidolgozásáról, 2009 februárjától pedig 41-ről 40 órára csökken a heti munkaidő.