A lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló törvény indoklása szerint a dokumentum közös európai siker, mivel biztosítja a szükséges lehetőségeket az unió további fejlődéséhez és az integráció mélyebb bővítéséhez.

A törvényhez kapcsolódóan az Országgyűlés elfogadott egy határozatot is a kisebbségek jogairól. Eszerint a szerződés kimondja, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme az unió alkotmányos alapelvévé vált.

Ez vonatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók jogainak közös gyakorlására is - teszi hozzá a határozat.

A parlament elfogadta azt az alkotmánymódosítást is, amelynek értelmében senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan bűncselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy a "szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő" más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.

A lisszaboni szerződést csütörtökön írták alá az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei a portugál fővárosban.

Az új szerződés akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és az Európai Parlament ratifikálta.

A dokumentum korszerűsíti és kiegészíti az EU korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai szerződéseket.

Uniós unikumként kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról - benne "a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről" - szóló charta alkalmazását, bár ez alól Nagy-Britannia és részlegesen Lengyelország felmentést kapott.

Először nyílik lehetőség arra, hogy állampolgárok kezdeményezhessék uniós jogszabály alkotását az Európai Bizottságnál - igaz, ehhez egymillió aláírásra van szükség.

A szerződés értelmében az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere átalakul, egyszerre több tagállam irányítja majd az unió munkáját. A tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács választja meg két és fél éves időszakra az EU elnökét, aki képviseli az Európai Uniót nemzetközi színtéren, és előkészíti az unió csúcsértekezleteit.

A szerződés értelmében egyesítik a jövőben az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, illetve a külkapcsolatok biztosának posztját, bár annak birtokosát nem nevezik külügyminiszternek. A tisztség mindenkori viselője egyúttal az Európai Bizottság alelnöke is lesz.

Hivatalossá teszi a dokumentum az EU közös pénzét, az eurót sajátként használó övezet pénzügyminiszteri tanácsának elnöki tisztét, amely szintén két és fél évre szól, de megújítható.

Az Európai Bizottság - az EU nem választott végrehajtó szerve - csökkenteni fogja 2014-től biztosainak számát.

Kevesebb lesz a parlamenti képviselő is: az Európai Parlament választott tisztviselői mostani 785 helyett 751-en lesznek.

A nemzeti parlamentek - most először - tényleges beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába. Minden nemzeti parlament meg fogja kapni az EU-törvényjavaslatokat, hogy megítélhesse, nem csorbítja-e a tervezet a nemzeti törvényhozó testület illetékességi körét.

Ha a nemzeti parlamentek egyharmada kifogásolja a javaslatot, akkor visszaküldik azt átdolgozásra az Európai Bizottsághoz.

Nagyobb jogkörhöz jut az Európai Bíróság is, elsősorban a bel- és igazságügyi kérdésekben.

Nő azon döntéshozatali területek száma, amelyeken az egyhangú szavazás helyett többségi szavazással születhetnek döntések (elsősorban igazságügyi és belügyi kérdésekben).

Nagy-Britannia és Írország fenntartotta magának a jogot, hogy csak akkor alkalmazza az ilyen döntéseket, ha jónak látja, de nincs lehetőségük arra, hogy más tagállamokra vonatkozóan is megakadályozzák egy-egy ilyen határozat érvényesülését.

Külügyekben, adókérdésekben és uniós költségvetési témákban marad az egyhangúság követelménye.

A szerződés új szavazási rendszert vezet be az EU intézményeiben.

A "kettős többség" új szavazati rendje szerint a tagállamok minimum 55 százalékának (ez jelenleg 15 ország) támogató szavazata szükséges ahhoz, hogy elfogadtassék egy új EU-jogszabály, de ez az arány csak akkor elégséges, ha a támogató országok lakossága együttvéve legalább 65 százalékát teszi ki az Európai Unió összlakosságának.

Az új szavazati rend 2014-től kezd életbe lépni, az áttérés 2017-ben fejeződik be.